Filmhu: Miért választottad a forradalom utáni eseményeket a kisfilmed témájául?
Szabó Szonja: A 60. évforduló jó alkalomnak tűnt, hogy elmeséljem ezt a történetet, ami évek óta ott hevert a fiókom mélyén. Nagybátyám olyan idős volt, mint a filmem főhősei, mikor disszidált. Nagymamám börtönben ült ’61-ben az októberi események miatt. Akartam ezt a filmet.
Filmhu: Gyerekek szemén keresztül mutatod be a történetet. Beszéltél olyan személyekkel, akik 1956-ban gyerekként élték át a forradalmat?
Sz.Sz.: Persze, apám korosztályáról van szó, többekkel beszéltem. Szerintem érdemes faggatódzni, akkor is, ha az ember nem forgat filmet. Mármint.. Addig kell kérdezni, amíg lehet. De igen, sok dolognak utánakérdeztem, megtanultam kulcsot robbantani, tudom, hogy a lottószelvényeket asszonyok válogatták saját kezűleg éjszakai műszakban, és azt is, hogy a gyerekek mackóban jártak és vásottak voltak.
„A Partizánok egy gyerekkori barátság történetét meséli el, 1959 őszén, Budapesten. Jankó és Feri tíz évesek, életüket összefűzi a közös csínytevések, a partizánosdi, az első szerelem élménye. Nem is sejtik, hogy barátságuk milyen veszélyes. Feri munkásőr apja feljelenti Jankó apját, aki az ötvenhatos események résztvevője volt.”
Filmhu: Milyen élmény volt gyerekekkel forgatni? Mennyire ismerték a korabeli körülményeket?
Sz.Sz.: Öröm volt. Nem a korabeli körülményekre fókuszáltunk. Az volt a fontos, hogy gyerekek legyenek, hogy értsék a szereplők közötti viszonyokat és hogy minél természetesebben tudjanak megszólalni a kamera előtt.
Filmhu: Ki a célközönsége a filmednek?
Sz.Sz.: Annak örülnék igazán, ha a film kapcsán beszélgetés tudna kibontakozni szülő és gyerek, tanár és diák között. Szerintem egy ilyen történet alkalmas arra, hogy a 10-14 éves korosztály számára érthetőbbé tegye a korszakot. Hogy ez az októberi balhé ne csak az elmaradt fizika dogát, a kötelező ünneplőruhát és az osztályelső dögunalmas szavalatát jelentse.
Filmhu: Mesélnél a képi világról?
Sz.Sz.: Egy film képi világának rengeteg összetevője van, a helyszínválasztástól, a berendezésen át, a szereplők jelmezén keresztül, a kompozíció, kameramozgás megválasztásáig. Ami egyedi ebben a filmben, az azt hiszem, a fényelés. Szőke Dániel operatőrrel nagyon színes, és kicsit sem nyomasztó, inkább meseszerű hangulatot álmodtunk meg a filmnek, a gyerekek szemszögét erősítve ezzel. Szabó Tamás zenéje is ezt a gondolatot erősíti.
Filmhu: Melyik a kedvenc 56'-os témájú filmed?
Sz.Sz.: Megáll az idő.
Filmhu: Mi a legkellemesebb emléked a forgatásról?
Sz.Sz.: Nem tudnék kellemetlent mondani a farkasordító hidegen kívül. Nagy megkönnyebbülés volt, amikor az utolsó forgatási napon visszakapcsolták az áramot, ami az előző napi nagy havazás okán beláthatatlan ideig szünetelt. Amúgy pedig, amikor egy színész az utolsó pillanatban kiesett a filmből, Ferenczy Gábor producer állt be a helyére, ami nem mindennapi. Megmentette a filmet és remekül is játszott!
Filmhu: Mi az a három szó, amivel a leginkább ki tudod fejezni a filmet?
Sz.Sz.: Csínytevés. Apák bűne.
Partizánok
rendező: Szabó Szonja
bemutató: November 4. Duna World, 21:45
