A beszélgetés nyitányaként az Egyesület elnöke, Port Ferenc foglalta össze a nemrégiben elfogadott Mozgóképtörvény filmterjesztésről szóló részeit: a filmterjesztés pontosan definiált fogalma kiemelt hangsúlyt kapott a törvény szövegében: biztosítottá vált a filmek útja a közönség felé. A törvény rendelkezik az art-filmek és az art-mozik besorolásáról, és normatív támogatás alá helyezi őket: végre-valahára érvénytelenné váltak a kópiaszámmal és a vidéki mozikkal kapcsolatos kérdések. A keretfeltételek törvényi biztosításával immáron gazdaságilag is érdemes lesz art-mozit üzemeltetni Magyarországon. Mivel a kormány már 2003-ban, az ún. kísérleti évben megemelte az MMKA költségvetését, nem a törvény érvénybe lépése után kell létrehozni egy működő rendszert, hanem annak már csak a finomítása van hátra.  A szakmai aprómunka ideje jött el – jelentette ki Port Ferenc: élni kell a törvény adta lehetőségekkel. Bizonyítani kell, hogy jogosult a mozifejlesztésre kiosztott támogatás, - ellenkező esetben az alkotói lobby első számú támadási célpontjává fog válni. Eredményeket kell produkálni: az előadás- és látogatószámot növelni kell, kulturális mozicentrumokat kell létrehozni.

Mennyi az annyi?

A filmterjesztésre fordítható keretösszeg elosztásában az art-mozi élvez prioritást, függetlenül az összeg nagyságától – deklarálta Port Ferenc. Az ÁFA-emelés azonban a filmtörvényt is sújtja: az MMKA által kiosztott pénzek 20%-os ÁFÁ-ja vissza nem igényelhetővé vált (állami támogatások után semmi esetben nem igényelhető vissza ÁFA), így a tavalyi összeg jelentősen kevesebbet ér, de még mindig többet, mint amiről valaha is álmodhatott a szakma.

Bakonyi Vera, az MMKA Filmterjesztési Kollégium illetékese még nem tudott beszámolni 2004-es évre vonatkozó konkrét pályázati kiírásokról – a keretfelosztás még nem történt meg, de már folyamatban van. Bakonyi tervekről és elképzelésekről tudott beszámolni: a normatív támogatás kiérdemléséhez az art-moziknak ezentúl a teljes műsoridő 60%-ában kell art-filmeket sugározni. Az art-sáv vállalóinak pedig táblázatos rendszerben kell visszavetíteni a működésüket – így előadásonként kaphatnak támogatást.

Az elszámolási rendszert is egységesítették: ugyanazokkal az adatokkal és mutatókkal kell ezen túl az üzemeltetőnek elszámolni a Kollégium felé, mint a forgalmazó felé – azaz az összes vetítésről és nemcsak a támogatott filmekről - így talán felgyorsulhat a pénzhez jutás folyamata is. Bakonyi is nyomatékkal megismételte – nagy a nyomás: ilyen támogatási összegek mellett eredményeket kell produkálni, hogy megmaradjon ez a keretösszeg. A kísérleti 2003-as évben nem állt rendelkezésre összehasonlító adat az előző évből, 2004-ben azonban már nincs könyörület: a már támogatott év adataihoz képest kell eredményeket produkálni. Miközben a műszaki felújítások kapcsán új belépők is lehetnek a mozipiacon - a keretösszeg azonban nem növekszik.

Az art-mozik prioritásának természetesen megvannak a maga árnyoldalai: csökken a külföldi filmekre, video- és DVD-forgalmazásra fordítható támogatások összege. Viszont a magyar filmekre normatív támogatásként fordított 6,4 milliónak és az esetenként elnyerhető látogatottsági 12 milliónak meg kell látszania a filmen – így a mozik bevételében is. Működését tekintve a kollégium továbbra is havonta fog ülésezni, ezért egész évben lehet majd pályázni, kivételt képeznek 7 milliós költségvetés feletti nagyrendezvények – nekik március végéig kell pályázni. (Bakonyi azt is elárulta, hogy a kisebb rendezvények esetlegesen nagyobb sikerrel pályázhatnak az NKA-nál, aminek egy nagy előnye, hogy mivel járulékokat oszt újra, más ÁFA-körbe esik – így visszaigényelhető az ÁFÁ-ja). A Filmiroda felállításából és az EU-s csatlakozásból adódó átállások miatt a Kollégium pályázatai csak az első félévre szólnak

Újabb art-mozi pályázat

Az időközben érkező Zachar Balázs, az NKÖM munkatársa ismertette az előrehaladott stádiumban lévő art-mozi pályázat elemeit. A tavalyi év még kísérleti jelleggel folyt le: tapasztalataiból okulva módosítottak a pályázati feltételeken, de továbbra is nehéz meghatározni a pályázók körét. Az idei kiírás városoknak szól, az önrészt 15%-ra csökkentették, viszont a tavalyi, némileg szigorúbb pályázaton sikerrel szereplők önrészét idén beszámítják, valamint az art-sáv vállalóit sem zárják ki a pályázatból.

Az önkormányzati garanciából pedig nem engednek – az önkormányzatoknak garantálniuk kell, hogy legalább három éven át üzemeltetni fogják a szóban forgó mozit. Újdonság az elmúlt év pályázatához képest, hogy nem zárkóznak el az alternatív technikák (ez alatt digitális mozit kell érteni) alkalmazóitól sem, de csak azoknak a mozisoknak adnak erre támogatást, akik legalább egy üzemképes 35-ös vetítővel is rendelkeznek. A pályázat elbírálása során prioritást élveznek a többlépcsős fejlesztési tervek: ez a tavaly nyertes pályázatok 20%-ára igaz, valamint kiemelten fontos része a pályázatnak a mozgássérültek közlekedésének megkönnyítése.

Media Plus: új lehetőségek nyílnak

Vezér Éva
a Filmunió nevében az EU-csatlakozás kapcsán megnyíló lehetőségekről beszélt: a Media Plus pályázatain már január elseje óta fogadnak magyar pályázókat is, májustól pedig már szerződéskötésre és pénzfolyósításra is lehetőség nyílik. A Media Plus ír ki pályázatokat a film előkészítésére, terjesztésére és forgalmazására is, valamint fesztiválok szervezésére egyaránt. Az Europas Cinemas hálózat támogatási rendszere eddig a nem uniós tagok számára az Eurimages programon keresztül valósult meg - ez most a csatlakozással átkerül a Media Plus égisze alá, de ugyanazok a szerződések maradnak érvényben: meghatározott százalékban kell a nem-nemzeti európai filmet sugározni. A Media Plus továbbképzési programokat is szervez: a digitális moziról szólót Belgiumban rendezik március 31. és április 4. között (jelentkezési határidő február 27.), ill. szeptember 22. és 26. között Budapesten lesz egy nemzetközi konferencia az európai mozi újfajta lehetőségeiről:

Részletek - http://europa.eu.int/comm/avpolicy/media/index_en.html.