Hogyan kerültél először kapcsolatba a transzmédia storytelling-gel?
2011-ben a British Council nekem ítélte a Young Creative Entrepreneur Media Díjat a szlovén interaktív média design ágazat fejlesztésben elért teljesítményemért. A The Young Creative Entrepreneur díj, vagyis YCE, egy évente megrendezett esemény, melynek során a British Council a design, divat, média és kiadás területéről jövő vállalkozókat hív meg az Egyesült Királyságba. A díjnak köszönhetően 13 kiválasztott vállalkozónak Libanonból, Bahreinből, Japánból, Argentínából stb. lehetősége adódik beutazni a világ valamennyi legfontosabb céget a média iparon belül és a végén részt vehet egy nagyszabású médiaeseményen.
Így jutottunk el a Power to the Pixel elnevezésű rendezvényre, ahol a transzmédia storytelling-et mutatták be nekünk a műfaj úttörői. Ezen a ponton értettem meg, hogy annak, amit csinálok neve is van - transzmédia design. Nem sokkal később megalapítottam az Institute for Transmedia Design-t, amely az első olyan intézmény Európában, amely a transzmédia design összes területével foglalkozik, beleértve kutatást, fejlesztést, gyártást és oktatást.
Hogyan írnád le a transzmédia storytelling lényegét?
Számomra a transzmédia storytelling lényege, hogy egy könyv vagy egy film nem ér véget az utolsó fejezettel vagy jelenettel. Segítségével az olvasók vagy a nézők újabb szálakat fedeznek fel különböző csatornákon keresztül. Olyan történeteket kell felépítenünk, melyek magukba szippantják a nézőt és elrepítik egy másik világba. Új eszközöket kell bevetnünk a figyelmük felkeltésére és megtartására. Csatornáról csatornára vezetjük őket, nem engedjük el a kezüket, így egyre többet ismernek meg a történetből. Egyszerűen csak nem hagyjuk őket nyugodni.
Mit jelent a “storyworld” kifejezés?
Azt jelenti, hogy a történet maga egy univerzum, egy számos médiumot magába foglaló világ. Legyen mondjuk a történetünk címe Hope és ezt a történetet bemutatja a TV, megjelenik egy kiterjesztett valóságot alkalmazó könyvön keresztül, vagy VR élmény kíséri. Ezek együtt jelentik a Hope univerzumát, vagyis a történet világát. Tehát, mindazt a média adta lehetőséget, ahol ezt a történetet mesélni szeretnénk.
Hogyan járul hozzá a transzmédia a közönségépítéshez?
A transzmédia esszenciája, hogy lehetőséged ad a felhasználóknak (nézőknek), hogy kapcsolatba lépjenek a történettel, hogy belemerüljenek abba. Vagyis, a transzmédiában a történet akkor kel életre, ha az emberek úgy érzik, kapcsolódni tudnak hozzá. Nincs recept a sikeres közönségépítésre, de vannak módszerek, amikkel aktívan be lehet vonni a közönséget a történetbe. Kezdetnek például figyeljük meg a közönségünk viselkedését, szükségleteit, vágyait.
Ne szabályokat állítsunk fel! Engedjük, hogy az információ vezesse az intuíciót! Julie Andem és Mari Magnus, a SKUM alkotói egyszer azt mondták: “Ahelyett, hogy azt kérdeznéd, hogy lesz több néződ, kérdezd meg magadtól, mit tudsz adni nekik. Ez az őszinte kapcsolat az, ami lehetővé teszi alkotóknak és nézőknek, hogy folyamatosan inspirálják egymást.”
Melyek a legizgalmasabb új platformok számodra?
Számomra nem az új platform a fontos, hanem a meglévők kreatív használata, a történet és az interaktivitás lehetőségei. Az élmény a lényeg. Minél jobban megismerjük az ökoszisztémát, amin belül alkotunk, annál jobb lesz a végeredmény. Persze, tagadhatatlanul vannak nagyon izgalmas projektek. Egyik kedvencem például a Nicolas Blies, Stéphane Huebe-Blies és Marion Guth által készített Zero Impunity.
A projekt a fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális visszaélésekre és az elkövetők jogtalan felmentése ellen harcol, egy online felület, animációs filmet és social media és PR kampányt felhasználva.
Azt hallottam valahol, hogy a transmedia storytelling az új varázsszó a design thinking után. Mi a véleményed erről?
Ó, azok a varázsszavak! A digitális storytelling egyre jobban belevegyül a mindennapi életünkbe. Ennek következtében a terjesztési csatornák is egyre gyorsabban változnak, ami kihívást jelent az alkotóknak, és meghatározza, hogyan készülnek a tartalmak, és hogyan jussanak el a befogadókhoz. Manapság a történetmesélés a történet, az emberi interakciók és a technológia harmóniáján alapul. Ha ma valaki nagyobb közönséghez szeretne eljutni, és egy tartalmas, mélyreható élményt nyújtani, alkalmaznia kell a transzmédia designt.
Mi gondolsz a történetmesélés jövőjéről? Van olyan új izgalmas média a horizonton, amire figyelnünk kellene?
Azt gondolom, hogy a virtuális, immerzív és a kiterjesztett valóság mainstreammé fog válni. Fontos kiemelni az AR ipart, mely 2024-re 50 millió dolláros üzletággá bővül a legújabb kutatások előrejelzései szerint, amit a marketstudyreport.com publikált. A jelentés azt jósolja, hogy 2017 és 2024 között az AR piac 75%-kal fog bővülni, ami az egyik leggyorsabban növekvő szegmensé teszi a mai technológiák közül. Ezt a szédítő iramban növekvő technológiát különösen az oktatás és a szórakoztatóipar használja. Elképesztő lehetőségek rejlenek benne az új, innovatív tartalmak gyártása és terjesztése területén. Ezért azt gondolom, az alkotóknak mindenképp alaposan meg kellene ismerni a benne rejlő lehetőségeket.
Szerinted a filmkészítők mit tanulhatnak a transzmédia storytellingből? Tudja ez a módszertan támogatni a filmterveiket?
A kérdés, amit minden audiovizuális területen dolgozó alkotónak fel kell tennie: hol találom meg a közönségem? Ha nem a moziban, vagy nem a filmfesztiválon, vagy a TV előtt találod meg őket, akkor el kell gondolkodnod új történetmesélési módszereken. Ha azt szeretnéd, hogy a történeted eljusson a közönséghez, figyelembe kell venned, hol találhatók meg a nézőid leginkább. Ebben segít a transzmédia storytelling.
Transmedia - A Neverending Story workshopIdőpont: 2020. január 27-29.
Helyszín: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Budapest, Zugligeti út 9, 1121)
Jelenkezés és részletek itt. (A jelentkezés meghosszabbított határideje: 2020. január 13.)
