Egy századeleji oldtimer gurult be a kávéház elé, ami már zsúfolva volt a sajtó képviselőivel. A várakozást élőben kísérte a szaxofonos zene, a tömegben itt-ott 30-as évekbeli riporterek tűntek fel keménykalapban, filmes kamerával a nyakukban - nyüzsgő hangulattal és tombolával is készültek a sajtótájékoztató szervezői. A kocsi megérkezése után a korhű ruhába bújt Szabó Simon mutatta be a film készítőit és szereplőit, ő maga a helyi bár tulajdonosát fogja alakítani. A színészi gárda Gárdos Évával, Kemény Ildikó producerrel, a neves operatőrrel, Ragályi Elemérrel, és a Filmalap vezetőjével, Havas Ágnessel kiegészülve foglaltak helyet az asztalnál. A február 8-án induló forgatás 45 napig tart, a jelenetek többségét valós helyszíneken és a Mafilm stúdióban veszik fel.

Kondor Vilmos 2008-as nagysikerű regénysorozatában Budapest a bűn városává alakul át. A történet 1936-ban kezdődik, mikor egy titokzatos gyilkosság nyomozásra bírja a csendes és magának való újságírót, Gordon Zsigmondot (Kolovratnik Krisztián). A szálak a pesti bordélyházaktól egészen a legmagasabb rangban álló tisztviselőkig vezetnek. A nyomozásban segíti őt a talpraesett fotóriporter Eckhardt Krisztina (Tenki Réka), és Gellér Vladimir rendőrfőnök (Anger Zsolt) is, akivel nem csak a jelenük, de a múltjuk is összekapcsolódik. A filmben szerepet kap még Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata és Szabó Simon is.

 

Kemény Ildikó a Pioneer Pictures képviseletében örömét fejezte ki, hogy számos külföldi koprodukció után (Burgundy hercege, Houdini) ez lesz a cég első, teljes egészében magyar gyártású filmje. “Korábbi filmjeinkben sokszor szerepelt Budapest mint Párizs, London, vagy Amerika. Most végre Budapestből Budapestet csinálhatunk, méghozzá egy olyan korszakról mint a 30-as évek, amiről nem igazán láthattunk eddig még filmeket.” Az ötlettel Gárdos Éva kereste meg őt, akivel a műfaj iránti rajongásuk miatt rögtön egy hullámhosszra kerültek. Azt is kiemelte, hogy nagy öröm akkor elkezdeni a forgatást, amikor az egész világ a magyar filmre figyel. Ezzel a Saul fia világsikerére célzott, melyet később Havas Ágnes is megemlített.

Gárdos Éva a regénnyel való megismerkedéséről mesélt. “Nagyon sok éve érdekelt a film noir műfaja, és amikor tudomást szereztem a könyvről, rögtön megvettem, és egy nap alatt elolvastam. Már akkor tudtam, hogy nagyon jó film lesz belőle egyszer.” A számos nyelvre lefordított regényben őt is az vonzotta a legjobban, hogy Budapest maga nagyon fontos karakterként van jelen, és hogy a nézők a moziban ráismernek majd a város ikonikus épületeire és hangulatos kávéházaira. A klasszikus film noirok világát és az 1936-os közeget autentikusan, de modern képi és narratív eszközök segítségével akarja bemutatni.

A film képi világáért Ragályi Elemér operatőr felel, akinek a noir műfaja mellett a Centrál Kávéház is közel áll a szívéhez. “Én képviselem itt a helyiségben a történelmet, mert 1973-ban itt forgattuk a Régi idők fociját. Ezen a helyen táncolt Esztergályos Cecília, Major Tamás és Garas Dezső pedig jöttek-mentek a díszletben. Mindenképp jó ómen visszajönni arra a helyre, ahol egy ilyen sikeres filmet forgattunk.” A műfaj képi megvalósítását rendkívüli kihívásnak érzi, de el akarja kerülni a vonzó kliséket, és a remek könyvből egy hasonlóan jól sikerült filmet szeretne létrehozni. Ebben lesz segítségére Pater Sparrow, a film látványtervezője. Ragályi Elemér így nyilatkozott róla: “A legnehezebb úgy megmutatni az 1936-os Budapestet, hogy az Budapest legyen, tudniillik ma már az interneten tégláról téglára ellenőrizhető minden. Ezért nagyon fontos az ő szerepe: remek munkatárs, aki fantasztikus terveket valósít meg.” A film hangulatának érzékeltetésére egy pár perces vetítéssel is készültek – a század elején készült fekete-fehér képeket láttunk, alatta korhű trombitaszólóval.

Gordon Zsigmond újságíró szerepét Kolovratnik Krisztián játssza, aki szintén a műfaj nagy rajongója. Karakterét titokzatosnak tartja, aki keveset beszél, és olyannyira azonosult Gordonnal, hogy alig akart megszólalni. “Gordon nagyon ügyesen rejti el az érzelmeit, mégis rengeteg minden van, ami beleszorult. Minden erejével arra törekszik, hogy az ügyet felboncolja és felgöngyölje.” Nem csak Krisztián nyújtott ízelítőt a szerepéből, Tenki Réka is így tett. “Mivel fotóriportert kell alakítanom, mostanában egyfolytában azt figyelem, hogy ki mit csinál, és lesem önöket, akik itt most dolgoznak, hogy egy jó képért mi mindent megtesznek.” Eckhardt Krisztinát két szóval jellemezte: szabadság és függetlenség. Egy nehéz sorsú nő, aki kapcsolatainak rendezése közben folyamatosan akadályokba ütközik.

A korabeli Budapest egyik legbefolyásosabb alakját, Vitéz Szőllősy Andrást Kulka János jeleníti meg, aki saját elmondása szerint élete első vitézi szerepére készül. “Egészen magas rangú politikusok és üzletemberek tartoztak a legszűkebb baráti körébe. Nagyon sok titokkal sújtott, érdekes előtörténettel megterhelt szerep.” Mint a stáb többi tagja, ő is nagyon örül hogy Budapest végre abban a régi dicsfényében látható, amit még nem dúlt szét a háború. A befolyásos férfi feleségét Kováts Adél játssza, aki hajdanán mindent elért amit akart: sikert, családot, jólétet. “Ha Réka karaktere a szabadság és a függetlenség, talán Szőllősyné pont a másik oldal. Amikor megismerjük, tulajdonképpen már csak az árnyoldalát látjuk: egy kompromisszumokkal teli, megalkuvó életnek az eredményét.”

Dobó Kata alakítja Vörös Margót, egy magas rangú férfiak által látogatott pesti bordélyház madame-ját. A színésznő erős, összetett karakterként mesélt róla. “Nagyon szegény sorsú lányként megértette az élet kihívásait, tudta, hogy csak akkor kerülhet feljebb, hogyha a szépsége mellé ész is párosul, és ezzel harcol ki magának valamilyen fajta hatalmat. Kiderül majd, hogy ez a javát szolgálja vagy nem.” Anger Zsoltra olyan hatással volt Ragályi Elemér nosztalgiázása a helyszínen forgatott Régi idők focijáról, hogy pár perc alatt lepörgött előtte az egész gyerekkora. Gellért Vladimir rendőrfőnök szerinte régen egy mindenre elszánt férfi volt, de az évek során beletörődött a körülötte lévő korrupcióba. “Az a fajta ember, aki a pályája elején még nagyon lendületes és agyafúrt, de ahogy egyre lép felfelé a ranglétrán, megérti hogy vannak bizonyos dolgok, amiket nem szabad a felszínre hozni. Ezzel fogja a leginkább megnehezíteni a főhős útját.”

A szereplők után Havas Ágnes is mondott néhány szót a készülő filmről. “Budapest végre olyan arcát mutatja majd ebben a filmben, amit már csak a történelemkönyvekből, régi fényképekről és képeslapokról ismernek az emberek.Egy olyan kort idéz, amiben a dekadencia még ott volt a hétköznapokban, ahol bujkálni és ölni lehetett, titkos dolgokat véghezvinni.” Bízik abban hogy a 100000 feletti nézőszámot produkáló Saul fiához hasonlóan, ez a film is bevonzza majd a nézőket a moziba. A támogatás teljes összege 950 millió forint volt, amibe beletartozott a forgatókönyv-fejlesztő műhelyben töltött kreatív munka is.

A sajtó kérdéseire válaszolva kiderült, hogy Kondor Vilmos nem vett részt a regény adaptálásában, de Gárdos Éva és a forgatókönyvet jegyző Szekér András többször konzultáltak vele, és az álneves szerző sok képi és írott anyaggal segítette őket. A Filmhu kérdésére, Gárdos Éva elmondta, hogy tervezik többi kötet megfilmesítését is, bár azok a történetek több országban játszódnak, többet közt Velencében és Londonban.

A sajtótájékoztató végén kihúztak három újságírót a tombolán, akik eljátszhatnak egy-egy statiszta szerepet a készülő filmben. Az egyikük jelen sorok írója: garantáltan lesz werkünk a forgatásról.

 

Budapest noir

magyar film noir

Rendező: Gárdos Éva

Producer: Kemény Ildikó / Pioneer Pictures

Operatőr: Ragályi Elemér

Látvány: Pater Sparrow

Író: Kondor Vilmos

Forgatókönyv: Szekér András

Szereplők: Kolovratnik Krisztián, Tenki Réka, Kulka János, Kováts Adél, Dobó Kata, Anger Zsolt, Szabó Simon