Ez egy nemzeti közgyűjtemény
Az Örökmozgó hagyományos őszindító sajtótájékoztatóján Gyürei Vera a témában megjelent számtalan cikk kapcsán mindenekelőtt tisztázni kívánta a háttérintézmény és a nemzeti közgyűjtemény fogalmát. Előbbi meghatározására nem vállalkozott, utóbbiról azonban sietett leszögezni, hogy ide tartozik a Nemzeti Filmarchívum is.
Mivel a nemzeti közgyűjtemény olyan értékeket őriz, melyeknek múltjuk van, összegyűjti, megóvja, esetenként felújítja az adott terület produktumait a kezdetektől, igyekszik gyarapítani állományát, ezen felül nyitott múzeumként működve hozzáférhetővé teszi gyűjteményének darabjait a nagyközönség számára is. A gyűjtemény jelentőségét jelzi az is, milyen igény van egy adott országban az archívum megismerésére. A Nemzeti Filmarchívum kincseit pedig gyakran keresik pl. oktatási intézmények vagy televíziós csatornák. Ha a filmjogok hasznosítása végre rendezett formába kerül, tovább tágul a lehetőségek köre. A nemzeti közgyűjtemény életében fontos tényező a nemzetközi kapcsolatok megléte, illetve a külföldi elismertség. Mivel a magyar kultúra alapvetően verbális alapokon nyugszik, a film fontos szerepet tölt be kulturális szempontból, ám ezt a szerepét nehezen tudja érvényesíteni. A filmet meg kell őrizni, közkinccsé kell tenni, s ez a megfelelő állami támogatás nélkül nem lehetséges – szögezte le végül az archívum vezetője. Az igazgatónő fájó pontként említette, hogy az archívum nem kapott pénzt az egyedülálló kétnyelvű internetes mozgóképtár létrehozására, amely mintegy 35-40 millió forintba kerülne.
 |
| Felújított Lúdas Matyit a karácsonyfa alá! |
A Nemzeti Filmarchívum egyik központi programja manapság az archivált anyag digitalizálása. A programnak több funkciója van. A könnyebb hozzáférhetőség mellett a celluloid hosszabb távú megőrzése is cél, hiszen egy új kópia készítése 6-800 ezer forintba is belekerülhet, míg a kópia felújítása 10 millió forint. Gyürei Vera kiemelte, hogy a digitalizálás nem a raktározási problémák megoldását célozza. Egyetlen kópia sem kerülhet szemétre a helyhiány miatt, ahogy azt egyesek elképzelik. A celluloidokra igenis szükség van, mert eddig ez bizonyult a legidőtállóbb hordozónak a filmek tárolására. A digitalizálás sok mindent leegyszerűsít, például a filmek restaurációját. Erre jó példa a nemrég elkészült felújított Lúdas Matyi, melyet december 1-ig szeretnének DVD-n is megjelentetni. Az archívum a Filmlaboratóriummal közösen újabb tervek megvalósításába is bele kíván vágni. Már folyik a Különös házasság restaurálása, s tervben van a Civil a pályán című film helyrehozatala is. A folyamatot különösen az anyagi gondok nyújthatják meg, a két film felújítása ugyanis 60 millió forintba kerülne. Ha az összeget sikerül biztosítani, két év múlva ismét színesben láthatja a közönség a magyar filmtörténet eme két remekét.
Régi kincsek, új technikák
Balogh Gyöngyi a magyar némafilmgyűjtemény örömteli gyarapodásáról számolt be. Az archívum megalakulásakor a magyar némafilmkincsnek csak mintegy 0,5 százaléka került elő. Azóta, s ebből a szempontból főleg az elmúlt két évtized volt gyümölcsöző, ez a szám 7 százalékra növekedett. Persze ez még így is elenyésző, ha azt tekintjük, hogy 1901 és 1930 között 600 játékfilmet forgattak hazánkban, s ebből ma 41 mindössze kópia hozzáférhető. A gyűjtemény nagy része a hőskorszaknak tekinthető 1918-ból származik, amikor Magyarország szinte ontotta a filmeket, mivel a külföldi produkciókat nem engedték be hazánkba. A konkurencia megjelenésével elkezdődött a hanyatlás, ezért különösen fontos, hogy nemrégiben került elő ennek az időszaknak egy produktuma, Uher Ödön Júdás fiai című filmje- szerb felirattal. A gyarapodás nem állt le, az archívum újabb filmekről tárgyal a külföldi intézetekkel, a cserealap általában a felújított alkotás egy kópiája. Előkerült Deésy Alfréd Halál után és Garas Márton Twist Olivér című filmje, valamint Balogh Béla 1924-es Pál utcai fiúk-verziója.
Lencsó László a külön-gyűjteményekről szólva elmondta, a több mint 200 ezer fotót és 21 ezer plakátot őrző gyűjtemény biztonságos körülmények között pihen. A központi költségvetésből azonban nem jut pénz az állományjavításra, így ezt pályázati pénzekből és önerőből finanszírozza az archívum. A gyűjtemény egyik legérdekesebb része a 100 darabos némafilmplakát-gyűjtemény, amely annál is inkább fontos, mivel gyakran a plakát az egyetlen, ami a filmből fennmaradt. A 30-as, 40-es évek filmplakát-gyűjteménye átfogónak, a 49 utáni állami filmgyártás plakátjainak tára majdnem teljesnek, míg napjaink filmplakátjainak gyűjteménye a köteles példány-rendeletnek köszönhetően teljesnek tekinthető. A külföldi filmek fotóit csak itt lehet elérni, míg a díszlet- és jelmezterveknek mindössze negyede vagy ötöde maradt fenn az utókornak. 100 plakátot restaurált az archívum az elmúlt években, további 150 még restaurálásra vár. 700 plakát és 500 fotó, 500 díszlet és 250 jelmezterv került eddig digitalizálásra. A további tervek között szerepel egy a kolozsvári némafilmgyártást bemutató fotókból álló magángyűjtemény megvásárlása.
 |
| A celluloid bizonyult a legidőtállóbb hordozónak a filmek tárolására |
Löwenshon Enikő a Nemzeti Filmarchívum honlapjának fejlődéséről adott számot. Az internetes archívum két éve újult meg a korszerűsítés és színvonalasság jegyében. Tavaly elkészült az angol verzió is, idén pedig a plakáttár egy része vált online-ná. A 700 digitalizált plakátból azért csak 100 érhető el a webhelyen, mert a továbbiak a szerzői jogok tisztázására várnak. Elkészült az a szabadszavas keresővel rendelkező internetes adatbázis, amelyben a filmhíradók címei alapján lehet tájékozódni. Később, megfelelő anyagi támogatás esetén felkerülhetnek ide a híradókban elhangzottak úgynevezett cenzúraszövegei, illetve rövid leírások, fotók és filmrészletek. Szeptemberben jelenik meg az 1981-ben alapított Filmévkönyv idei kiadása, amely alkotók, gyártók és filmek teljes spektrumát mutatja be az elmúlt évből. A kiadvány különlegessége, hogy nem a gyártók által beküldött leírások, hanem a Filmarchívum munkatársainak leírásai szerepelnek benne, így a stílus és az arculat egységesebb, mint más kiadványok esetében.
Filmemlékezet
Berkes Ildikó elmondta, az Örökmozgó mozi a legendás 600 fős Filmmúzeum hivatalos utódja, amely ebben a formájában igazi archívumi moziként működik napi három előadással. Mivel szinte minden előadáson más és más filmet vetítenek, havi 90 régi és újabb alkotást láthat a közönség. A tíz éve francia mintára alapított Filmemlékezet Fesztivál ebből nyújt keresztmetszetet, mindig újabb ritkaságokkal kedveskedve közönségének. Idén először láthatja vásznon a hazai közönség Sarah Bernhardot, illetve újra láthatja a húsz éve nem vetített Körtánc-ot Asta Nielsennel. Az évfordulók kapcsán a hatvan éve született Bódy Gáborra, az ötven éve elhunyt Korda Sándorra és a nemrégiben távozott 80 éves Shohei Immamurára emlékezik a fesztivál. A japán rendező filmjeihez kapcsolódóan egy teljes japán filmhét nyújt bepillantást a távol-keleti filmművészetbe. Megemlékezik továbbá a fesztivál egy-egy filmmel Romvári József 80-adik és Jancsó Miklós 85-ödik születésnapjáról, a kortárs francia filmművészetből pedig bemutatja Olivier Assayas munkásságát, aki személyesen is ellátogat a fesztiválra.
Surányi Vera az Örökmozgó további programjait mutatta be. 9. éve vesz részt az Örökmozgó a Zsidó Nyári Fesztivál programján. Idén különlegességnek ígérkezik a magyar származású Monica Csango Örökké a tiéd című filmje, a fesztivált pedig Groó Diana legújabb alkotása, az Urlicht (Ősfény) nyitja a rendezőnő jelenlétében. Freud születésének 150-edik évfordulójára olyan filmekkel emlékezhetünk, mint az 1926-os Georg Wilhelm Pabst-rendezte Egy lélek titkai, amelyben először szerepel a pszichoanalízis a filmvásznon. A programot fotókiállítás, illetve egy két hónapja megrendezett konferencia egészíti ki, mert mint Surányi Vera elmondta, fontos a filmet új összefüggések közé helyezni, ezzel is növelve annak ázsióját. Ehhez kapcsolódva Gyürei Vera még hozzáfűzte: októbertől egy teljes éven át találkozhat majd a közönség olyan programokkal, melyek a filmtörténetet igyekeznek társadalomtörténeti összefüggésbe helyezni.
