Eredetileg apácának készült, zárkózottságát azután sem vetkőzte le, hogy szülei felküldték Pestre. Igazi sztár volt, aki mégis egész életében a beskatulyázás és a hamis ragyogás ellen küzdött. A Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineClassics nevű blokkjában könyvbemutatóval, filmvetítésekkel és installációval emlékeztek meg a száz éve született Tolnay Kláriról.
Tolnay és Jávor az Egy csók és más semmi című film egyik jelenetében
Megtudhattuk például, hogy Tolnay nem volt könnyen besorolható sem az akkori, sem a mostani sztárrendszerbe, leginkább a beskatulyázás és a hamis ragyogás ellen küzdött, akár szerepek visszautasításával, akár huszonévesen a rendszert kritizáló tanulmányával. Góg idézi Várkonyi Zoltánt, aki szerint „nem minden sztár sztár. Van közöttük színész is, aki nem tehet arról, hogy sztárolják.”
Apácának készült sokáig, de zárkózottságát azután sem vetkőzte le, hogy szülei felküldték Pestre, hogy bálokba és színházba járjon, sőt, sikerének csúcsán is szívesen maradt otthon olvasni, fordítani, keresztrejtvényezni, hívő érdeklődése pedig a keleti ezotéria és a hinduizmus irányába is kinyílt. Amikor 80 évesen egy grafológia elemzéshez három szót kértek tőle, ezeket írta le: „piros, Isten, holdvilág.” Nem tartott magáról óriási képeket otthon, és filmjeit sem szerette visszanézni, körülbelül száz moziszerepéből négyet szeretett később is (Déryné, Apa, Pacsirta, Tóparti látomás). Müller Péter szavaival élve: a mosolya mögé bújt el. Első férjével, az őt többször is rendező Ráthonyi Ákossal rendszeresen vitázott (egyszer még egy rádióműsorban is), a színházat fontosabbnak tartva a filmnél. Az első magyar szinkronszínészek egyike is Tolnay volt, színpadon pedig több száz alakítást nyújtott, sokat még ma is emlegetnek, akik láthatták. Halála előtt, 84 évesen még öt főszerepet játszott heti rendszerességgel.
Fotó: Balázs Gábor
A Tolnay Emlékévet is szervező Góg Laura a filmvetítés előtt fölhívta még a figyelmet az Urániában, minden hónap utolsó csütörtökén tartott Tolnay-filmklubra, illetve a CineFest első hétvégéjén, Miskolcban látható installációkra, amit a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola médiadesign szakos hallgatói készítettek. A Balázs Gábor, Czakó Adorján, Kasza Orsolya, Kovács Mihály és Táczi Csaba alkotta csapat már 2013-ban is készített egy interaktív vetítést a fesztivál felkérésére, akkor Trauner Sándor előtt tisztelegve. Idén a Tolnay 100 igényes szemelvényei és a színésznő kedvenc olvasmányai mellett egy szófelhőt láthattak az érdeklődők, ami a vele szemben állók mozgására reagálva nagyított ki egy-egy idézetet Tolnaytól vagy róla, illetve mellszobra is megelevenedett, Robert Burns John Anderson, szívem, John című versét szavalva.
Még több magazin
magazin
A nők után a férfiakon van a sor, idén is lenyűgözött minket pár nagyszerű színészi alakítás. Egy fiatal budapesti filmrendező a saját bőrén…
továbbmagazin
Az ünnepi héten szokásunkhoz híven ismét számba vesszük, mely színésznők és színészek alakításai voltak ránk idén a legnagyobb hatással. 2024 nekünk…
továbbFriss
Nepp Józsefről és a Pannónia Filmstúdióról készül dokumentumfilm
Két magyar dokumentumfilmtervet díjaztak Zágrábban
Nepp Józsefről és a Pannónia Filmstúdióról készül dokumentumfilm
Premier előtti vetítésekkel érkezik az új magyar családi film
Cannes-i nagydíjassal folytatódik januárban a Mozinet Filmnapok
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéNovember 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?
Inkubátor 9.0 – Karácsony Péter: Az utolsó vonatrablás
Inkubátor 9.0 – Dóczé Péter: Nyugalom megzavarására alkalmas
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dosszié