Te hogy látod, mennyit fejlődött a fesztivál az elmúlt években? Mik a fő különbségek az első és a mostani, a hetedik Friss Hús között?
Objektív különbség például a napok száma. Az első még csak két napos volt, és inkább volt vetítéssorozat, mint fesztivál. Mostanra egy egész hetes rendezvénnyé nőtte ki magát, hétfőn kezdődik el és vasárnap fejeződik be. Egyre több külföldi vendégünk van, a szakmabeliek mellett egyre nagyobb számban jönnek nézők is, sokan csak betévednek, mint film- és kultúrakedvelő emberek. Azt érezzük, hogy most már sokkal nagyobb a kulturális hatása a városban.
Mi az, amiben a Friss Hús a legjobb fesztivál ma Magyarországon?
Nehéz kérdés, mert azt látom, hogy a jól működő magyarországi fesztiválok mind ugyanabban jók: fókuszáltan tudnak tartalmat szolgáltatni, és ezzel meg tudják találni a közönségüket. Mi a fiatal filmkészítő vagy filmrajongó közegnek tudunk friss és érvényes dolgokat mutatni. Át tudtuk formálni úgy a fiatal filmkészítők bioritmusát, hogy erre az időszakra készüljenek el a munkáikkal. Ma már szokványos célnak számít, hogy egy elkészült kisfilm a Friss Húson debütáljon. Szerintem nagy dolog, hogy ezt elértük. Bizonyos értelemben átvettük a megszűnt Filmszemle funkcióját, kellett egy új felület, ahol az új kisfilmek be tudnak mutatkozni. Később megjelent a Filmhét, de jól elvagyunk egymás mellett, annak egy kicsit más funkciója és hangulata van.
Még abban vagyunk elég jók, hogy mindig csak akkorát lépünk előre, hogy közben megmaradjon a fesztivál bája. Nem akarunk egyszerre nagyot fejlődni, mert abban benne van a bukás veszélye, a meglévő, különleges atmoszféra elvesztése. Sok fesztivál elkövette ezt a hibát. Mi mindig csak egy-egy lépést teszünk előre: kicsit mindig szélesebb közönséghez szóljunk, kicsit mindig több programot csináljunk.
Vetítés a 7. Friss Húson (fotó: Chripkó Lili)
A fejlődés látogatószámban is megmutatkozik? Egyre több és több jegy fogy?
Igen, de ami még ennél is fontosabb számunkra, a siker indikátoraként tekintünk arra, hogy milyen kihasználtsággal mennek a vetítések. Még mindig 80 százalék felett van az átlagos kihasználtság, annak ellenére, hogy évről évre több vetítés van. Ezt a 80 százalékot szeretnénk megtartani - hiába van még több programunk, ha közben kiürülnek a termek, akkor az egy rossz jel. Erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem szabad túl nagy lépésekben haladni.
Beszéljünk a legújabb, a 7. Friss Húsról. Hány film érkezett be hozzátok, és abból mennyi került be a programba?
1000 külföldi és 150 magyar film érkezett be, ebből 17 külföldi és 29 magyar került be a versenyprogramba. Ezen kívül van queer és horrorszekciónk, illetve két francia válogatásunk is.
Ez hálás helyzet akkor: van miből válogatni, és tényleg csak a legjobbak kerülnek be a Friss Hús programjába. Jól gondolom?
Egyre inkább embert próbáló feladat összerakni a programot. Van köztük megmosolyogtató vagy egyenesen elborzasztó film is, de nem ezért nehéz a munka, hanem mert borzasztóan sok jó film van, és az utolsó szűkítést nagyon nehéz megcsinálni. 110-120 százalékosra könnyű megcsinálni a programot, de azt az utolsó pár százalékot nehéz lefaragni.
Egy hétig megint a rövideké a főszerep
A Friss Hús tálalásában hetedik alkalommal kápráztattak el minket a magyar kisfilmek. Összeszedtük nektek a kilenc kedvencünket, ezek azok az alkotások, amiket semmiképp ne hagyjatok ki a hétfőn kezdődő fesztiválon. Persze akkor jártok a legjobban, ha a lehető legtöbb blokkra beültök: szurkolhattok Waskovics Andreának, hogy összejöjjön neki a DJ karrier, megtudhatjátok, hogyan ünnepel Bálint András és Halász Judit, elámulhattok a szívrohamot mímelő Trill Zsolt parádés játékán és elmehettek egy legénybúcsúba Török Franciskával. Az élőszereplős kisfilmek mellett az animációs felhozatalban is több gyöngyszemet találtunk.
Beszéljünk a magyar kisfilmekről. Miközben nézted őket, felfedeztél valamilyen közös tematikát, ami összefűzi őket?
Több dolgot is felfedeztem. A rövidfilm elsősorban a fiatalok formátuma, így gyakran megjelennek azok a témák, amik a fiatalabb generációkat foglalkoztatják. Egyre több itt és most, így jöttem típusú film van, érezhető, hogy a rendező a saját mikrokozmoszát dolgozza fel, és ezt nagyon természetes és valósághű módon tudja megtenni. Az is nagyon jó és üdvözlendő dolog, hogy egy-két kivételtől eltekintve eltűnt a színpadiasság a magyar színészek játékából. Továbbá vannak társadalmi slágertémák, amik újból és újból megjelennek: szociális különbségek, leszakadó vidék vagy éppen a migráció.
Pár éve a Friss Húson indult el a Mindenki pályája, ami aztán eljutott az Oscarig. Az idei mezőnyben látsz olyan filmet, amiben benne van a potenciál, hogy nagy karriert fusson be?
Nehéz kérdés, mert ha most bármelyiket megnevezem, azzal könnyen lehet, hogy hiú reményeket keltek az alkotókban, és én is pórul járhatok, ha nem igazolódik be a tippem. Vannak filmek, amik már eleve elkezdték ezt az utat, Tóth Luca Lidérc úr-a és Buda Flóra Anna Entrópia című filmje már láthatóak voltak a Berlinálén, és gyűjtik tovább a fesztiválszerepléseket.
Budapest Debut Film Forum (fotó: Chripkó Lili)
Mennyire sikerült a Friss Húst bekapcsolni a fesztiválok nemzetközi vérkeringésébe?
A Friss Húst már abszolút ismerik a nemzetközi fesztiválos közegben, ha például magyar filmeket keresnek, megnézik, mi szerepelt nálunk sikerrel, melyik film nyerte el a fődíjat. Esetleg személyesen is kikérik a véleményünket. Indirekt módon mindenképpen szűrője és katalizátora a magyar kisfilmeknek a Friss Hús. Ami nálunk sikerrel megy, az nagyobb eséllyel tud kilépni a nemzetközi színtérre.
Említetted korábban, hogy apró, átgondolt lépésekkel haladtok előre. Idén mik az újdonságok, és mi lesz a következő lépés?
Először szervezzük meg a Budapest Debut Film Fórumot, ez egy első nagyjátékfilmterveket felvonultató workshop és előadássorozat, ahová nyolc közép-európai elsőfilmest hívtunk meg, és a legjobb tervet díjazzuk. Ennek részeként több mesterkurzust is tartunk, például az Ida és a Hidegháború producere, Ewa Puszczynska ad elő. Ezt azért szerveztük meg, mert láttuk, hogy akik sikerrel szerepelnek nálunk a rövidfilmjeikkel, azok előbb-utóbb megpróbálnak nagyjátékfilmet csinálni. Ezt az utat szeretnénk lekövetni, és a távlati céljaink között szerepel, hogy első nagyjátékfilmeket is bemutassunk. Ennek készítjük elő a terepet. Ez nem biztos hogy jövőre lesz, az sem biztos, hogy két év múlva, amikor megérik rá a helyzet.
Abba is belekezdtünk már, hogy különböző közösséget próbálunk megszólítani: két LMBTQ szekciónk is van, van továbbá egy horror, és most egy ország is fókuszba került, francia animációs és élőszereplős kisfilmeket vetítünk.
