Diplomás rendezőként a Mafilmnél művészeti ügyintézői, majd öt évvel később rendezői állást kapott. BBS-beli munkájának egyik középpontja a "Filmnyelvi sorozat" elindítása, a kísérleti filmezés újraszervezése volt K/3 néven. Mindezek mellett négy évig dolgozott Weöres Sándor Psyché című verses regényének adaptációján. Az 1980-ban bemutatott Nárcisz és Psyché három különböző hosszúsága változatban készült el, külön tévére és videóra is. A romantikus szerelmi vízió a XVIII. század végétől tesz utazást az első világháború végéig Ungvárnémeti Tóth László (Nárcisz) és Lónyai Erzsébet (Psyché) beteljesületlen szerelmén, illetve Psyché és későbbi férje (Zedlitz báró) kapcsolatán keresztül. A monumentális alkotás az élet és halál, a test és szellem, a férfi és nő, a szabadság és realitás konfliktusát boncolgatja, a mondanivalót erősíti a látvány: lenyűgöző festői beállítások és expresszionista díszletek, amellyel a rendező új vizuális nyelvet teremtett. (A férfi főszerepet Bódy a Krétakör című művében is szereplő német Udo Kierre osztotta, akinek magyar hangja a nézőt zavarba ejtő módon a másik főszerepet játszó Cserhalmi György volt, az ő hangját Garas Dezső adta.)
A magyar filmtörténet egyik legeredetibb tehetsége 39 éves korában, 1985. október 24-én lett öngyilkos Budapesten. (Csak halála után több mint egy évtizeddel derült ki, hogy a nagyformátumú rendező egy ideig együttműködött a kommunista rendszer titkosszolgálatával.) Utolsó kész munkáját, Novalis Valcerére forgatott klipjét halála napján mutatta be a kölni televízió. Három nagyjátékfilmjén kívül több befejezett és befejezetlen munka maradt utána, a Kozmikus szem című filmtöredék, illetve két forgatókönyv, a Tüzes angyal és a Pszichokozmoszok.
