Xantus Gábor alapító elmondta, hogy az esemény időzítésével a 150 éve született legendás hírű mozialapító, rendező, producer, színész és filmgyáros, Janovics Jenő emléke előtt is kívántak tisztelegni. Janovics ugyanis a némafilm hőskorában Kolozsvárt a filmgyártás egyik központjává tette, a kolozsvári stúdiókban több mint hetven filmet készítettek. Olyan rendezők dolgoztak a filmjeiben, mint Kertész Mihály, aki a Casablanca rendezéséért Michael Curtiz néven immár Hollywoodban kapta meg az Oscar-díjat.
Xantus Gábor megemlítette, hogy több évtizedes filmes televíziós pályája alatt - amelyben fia, Xantus Áron is követte - látta, amint értékes filmtekercsek kerültek a szemétbe, mert nem tudták, hogy mi van rajtuk. Elkezdte gyűjteni a filmeket, a régi mozigépeket, a vágófelszereléseket, így állt össze a gyűjtemény magja.
Az utolsó éjszaka című Janovics Jenő film
A magyar közmédiának adott nyilatkozatában a filmes egyetemi tanár sajnálatosnak nevezte, hogy múzeumalapítási szándékát nem karolta fel a Magyar Nemzeti Filmintézet, így kizárólag a romániai partnerek támogatására számíthattak, amelyek azonban azonnal az ügy mellé álltak.
Laurentiu Damian, az UCIN elnöke elmondta: az Erdélyi Mozgóképmúzeum számíthat arra, hogy a Bukarestben összegyűlő felszereléseket is megkapja.
A létrejövő múzeumban korabeli mozgóképtechnikai eszközök, vetítőgépek, filmfelvevők, utómunka-berendezések kerülnek bemutatásra, de a filmkészítés különféle műfajaihoz kapcsolódó, történelmi értékű archív filmanyagok, ezrekben mérhető, üveglemezekre és celluloidra rögzített klisék, werkfotók, mozgóképfelvételek nyersanyagai is ebben a múzeumban kerülnek megőrzésre és digitális feldolgozásra.
Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a kolozsvári múzeumalapítás gondolatát az is indokolja, hogy a városban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) is folyik filmes képzés, és itt szervezik évről-évre a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált.
