Akció a moziért
Az illegális másolatok terjedése ellen indult akció az érintettek jó részét képviselő szervezetek összefogásában „Mondj nemet a kalózoknak!” címmel. A május 10-én az Urániában tartott sajtótájékoztatót Prukner Pál, az egyik legfiatalabb hazai mozifilm-forgalmazó cég, a Hungaricom ügyvezető igazgatója indította. „Szinte a premierrel egy időben azt tapasztaltunk, hogy egyik produkciónk, a Le a fejjel! című filmünk megvásárolható volt a Verseny utcai piacon. Sokkal rosszabb minőségben, mint a később kiadott DVD-n.” Ennek alátámasztására részleteket vetítettek a kalózmásolatból, amelynek mind kép, mind hangminősége elmarad egy átlagos DVD színvonalától.
„Tudatosítani kell, aki illegálisan sokszorosított lemezt vesz, az eredeti filmélménynek csak töredékéhez, 50, 60%-ához jut hozzá. Ebben az esetben nem látszik az egész film, a szélek általában lemaradnak, és a Le a fejjel! esetében még az is kiderült, hogy a filmet kamerával rögzítették oldalról, és ezért ferde a kép a kalózverzión.”
 |
| A sajtótájékoztató résztvevői: Prukner Pál (Hungaricom), Kálmán András (ASVA), Bálint Péter (Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke), Németh János (Mozisok Országos Szövetségének ügyvezetője), Szabó Győző, Ganxsta Zolee, Novák Erik, a Nyócker producere és Markó Róbert az Est Média PR-igazgatója |
Tímár Péter filmjének feketepiaci megjelenése nem egyedi eset, Novák Erik a Nyócker egyik alkotója ugyanerről számolt be a sajtótájékoztatón. – film szintén a Hungaricom forgalmazásában jelent meg. Azonban a probléma egyáltalán nem új keletű és több forgalmazó filmjeit érinti. Ellátogatva a Netpiac on-line DVD-áruház site-ra a nyitóoldalon rögtön a Warner Home Video „Kalózkodás Magyarországon” című felhívása olvasható, amely hasonló problémákat vet fel, mint amelyek a sajtótájékoztatón is terítéken voltak.
Prukner Pál hangsúlyozta, aki gagyit vesz, az minőségileg erősen csökkentett értékű terméket vásárol.” Erre a mostani kezdeményezés keretén belül egy, a mozikban a filmek előtt vetített spottal hívják fel a figyelmet, valamint 100.000 forinttal díjazzák azokat a mozisokat, akik segítenek tetten érni olyan személyeket, akik éppen illegális felvételt készítenek egy moziban forgó filmről. Valamint további akciókat szerveznek, például kijelölt mozikban délelőttönként a hamis videókat beszolgáltatók ingyen nézhetnek meg filmeket.
A feketepiac elleni felhívás eredményeként az akcióhoz csatlakozott az Audiovizuális Művek Szerzői Jogai Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA), amelyet Kálmán András képviselt. „Most már nem csak a külföldi filmek, hanem első alkalommal a hazai alkotások érdekében is fellépünk.” A probléma súlyosságát számokkal érzékeltette Kálmán András. Az iparág (kábeltévé, valamint videó-, PC-játék, és mozi-, VHS-, DVD-forgalmazás) 90 milliárdos forgalmat ért el, ebből a mozi és videó bevétele 25 milliárd forint volt, amelynek az illegális kereskedés feketepiac 5 milliárdos kárt okozott. Ehhez képest a hazai filmszakma alig több mint 3 milliárd forintból gazdálkodik évente!
„Minket naponta lopnak meg!”
Az ASVA elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a kalózkiadások forgalmának növekedése elsősorban az internet rugalmasságának köszönhető. Emellett jogi hiányosságok is mutatkoznak, valamint a hatóságok is lassan működnek. Másfelől pedig a fogyasztók részéről elterjedt az a vélekedés, miszerint a letöltések és ismeretlen eredetű másolatok használata nem számít bűnnek. Ezért különösen a fiatalok körében szeretnék megváltoztatni a kalózverziókról kialakított elképzelést. „Fel kell hívni a figyelmet, hogy a felsőoktatás infrastruktúrájára alapozva, kollégiumok netes filmklubjainak gyakran a szervezett bűnözés a haszonélvezője.”
„Minket naponta lopnak meg” – kezdte Bálint Péter a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke. A hazai filmszakma folyamatosan pénzhiánnyal küszködik, míg a másik oldalon a nagy nehezen elkészült alkotások a feketepiacnak köszönhetően a lehetségesnél kevesebb bevételt könyvelhetnek el.
Novák Erik, a Nyócker egyik alkotója elmondta, hogy mennyire életbevágóan fontos az illegális másolatok terjedésének visszaszorítása. Filmjüknek legalább 80 ezres nézőszámot ígértek, amit ha nem tudnak teljesíteni, akkor kénytelenek visszafizetni az MMK-tól kapott támogatás egy részét. „Az első pár hónapban sikerült a filmet visszatartani a feketepiactól, de az idén februártól megjelent DVD-minőségű másolatok valószínűleg egy munka file-ből készültek - még nem derült ki, hogyan. A tél végéig körülbelül 70 ezren látták a filmet, és attól kezdve szinte megállt a nézettség növekedése, ami azért is furcsa, mert bármerre, ahol megfordulunk, kiderül, hogy szinte már mindenki látta a filmet valamilyen formában, még olyanok is, akiknél erre végképp nem számítottunk.”
 |
| Prukner Pál: "A klózmásolat csak töredékét adja az eredeti élménynek." |
Markó Róbert az Est Média PR-igazgatója szintén a fiatalok gondolkodásának megváltoztatását emelte ki. „Lemondva az eredetiről a rosszabb minőségűt választva végső soron magunkat lopjuk meg. Louvre-ban a Mona Lisát sem fénymásolaton láthatjuk. Új szempontként az eredeti termékek választása mellett felvetette, hogy aki a gyárit vesz, az mecénásnak is tekinthető, és fogyasztóként saját magát „jutalmazza” a jó minőségű árúval.
Reális cél: ne lehessen nyíltan csinálni!
A tájékoztatás után újságírói kérdések következtek, elsőként a filmhu érdeklődött afelől, hogy jogos elvárás-e a fekete piac felszámolása, vagy pedig be kell érni egy bizonyos, elfogadható szintre való visszaszorításával. Erre Kálmán András az ASVA képviselője úgy válaszolt, hogy az illegális másolatok felszámolása nem reális cél. „Szeretnénk, ha legalább bujkálniuk kelljen a kalóz-DVD-k árusítóinak, és ne a pultról, hanem legalább a pult alól kelljen árulniuk.” A fiatalok már említett „átnevelése” mellett pedig fontosnak tartotta, hogy végre szülessenek olyan bírói ítéletek, amelyek a tettesekre letöltendő szabadságvesztést rónak ki. „El kellene érni, hogy a legális piac növekedésének ne legyen gátja az illegális terjesztés.”
A „Mondj nemet a kalózoknak!” akción belül mozisoknak kiírt 100.000 forintos sikerdíj estében felmerült, hogy esetleg a nézőknek kényelmetlenségeket kellene elszenvedniük a mozik személyzetétől. A félelem alaptalan, mondta Kálmán András. „Az alkalmazottaknak nincs jogosultságuk arra, hogy átvizsgálják a nézők táskáit, inkább arról van szó, hogy a legkirívóbb, legnyilvánvalóbb esetekben lépjenek fel a mozisok, hiszen ez létérdekük.”
Elhangzott az a felvetés is, miszerint a feketepiac létét a hazai gazdasági helyzet indokolja. Viszonylag drágák a DVD-k, és a kispénzű hazai fogyasztók inkább választja az olcsó, rosszabb minőségű, könnyebben elérhető lemezt, mint a minőséget. Ezt a filmes-forgalmazói oldal cáfolta és nyugati mozijegy illetve DVD-árakra hivatkozott.
A büntetés kapcsán felmerült, akár a könnyűdrogok esetében, hogy kit/kiket is kéne elítélni, a végfelhasználót vagy a terjesztőket? A válasz inkább arra vonatkozott, hogy kiket nem kéne kriminalizálni: a végfelhasználó fiatalokat.
Érezhető volt, hogy még az összefogás kezdeményezői sem értenek mindenben egyet, mert létérdekeik sem mindig azonosak. Bálint Péter a Magyar Filmforgalmazók egyesületének elnöke szerint érdemes lenne egy film útját lerövidíteni úgy, hogy a mozipremier, a tékás megjelenés, a DVD-kiadás és egyéb elérhetőségek időpontjai közelebb kerülnének egymáshoz. Ezt a megoldást Prukner Pál nem tartotta elfogadhatónak, mert ebben az esetben egy film nem lesz képes kifutni magát a moziban. Ezzel pedig végső soron a mozi léte forog veszélyben.
Elhangzott az a felvetés is, hogy a zeneiparban már lejátszódott egy hasonló folyamat, vagyis az illegális forgalmazás jócskán a legális ellenére erősödött, és ennek tanulságai a filmes forgalmazásban is hasznosítani kellene.
