A távlati cél, hogy a nemzetközi szekcióban is versenyt rendezzünk - közölte az elnök. Kőrösi felidézte, a kormányzat júliusban 1,5 milliárd Ft-os zárolást rendelt el a közalapítványnál, ami az állami filmtámogatás teljes leállását jelenti. 

Mint az elnök hangsúlyozta, a közalapítvány strukturális átalakítása az elmúlt hónapokban lezajlott, amivel sikerült csökkenteni a működési költségeket, de a pályázati rendszer átalakítását pénz hiányában egyelőre nem tudják végrehajtani. "Az MMKA-t terhelő 5 milliárdos közvetlen banki adósságállomány kamatait sem tudjuk fizetni, ez éves szinten csaknem 600 millió forint terhet jelent " - érzékeltette a helyzet súlyosságát.

Kevesebb filmet fognak támogatni és többlépcsős, pontozásos pályázati rendszer lesz, amely nemcsak az esztétikai értékeket, hanem a megvalósíthatóságot és a forgalmazási szempontokat is erősen figyelembe veszi - ismertette a kuratórium elképzeléseit Kőrösi Zoltán. Kőrösi Zoltán elmondása szerint jelenleg nyolc magyar játékfilm készül, és bár ezek támogatását a közalapítvány szerződésben garantálta, a pénzhiány miatt most mégis csupán töredékösszegeket tudtak utalni. A filmesek egyelőre áthidaló kölcsönökből oldották meg a helyzetet, de az MMKA-nak előbb-utóbb teljesítenie kell a vállalásait - figyelmeztetett.

Az elnök szerint a magyar filmesek számára nincsen más lehetőség, mint a koprodukció, akár az országon belül, akár határon túl. Fontos új szereplőnek ígérkezik az átalakuló köztelevízió, melyben a tervek szerint egy erős anyagi bázissal rendelkező dramaturgiai műhely kezdi meg működését, valamint a Nemzeti Kulturális Alap, de a kereskedelmi szféra magyar filmkultúrához való viszonyát is radikálisan át kell alakítani - vélekedett.

Kőrösi Zoltán a Magyar Filmszemlét érintő terveiről is szólt. "Sehol Európában nem létezik hasonló típusú, a belső filmtermést felvonultató, nemzeti filmmustra, sokkal inkább fesztiválokat, filmünnepeket szokás rendezni. Jobban kiszolgáljuk mind az alkotók, mind a nézők és az országimázs érdekeit is, ha az eddig meglehetősen belterjes Magyar Filmszemlét a nemzetközi fesztivál irányába mozdítjuk el" - vázolta fel az új irányt. A kuratórium elnöke szerint nem helyes, ha a hazai filmtermést csak magyar szakemberek bírálják el, ezért olyan külföldi tekintélyeket is meg akarnak hívni a szemle zsűrijébe, akik kifelé is növelik, és itthon is megadják a fesztivál presztízsét. Példaként Jirí Menzelt és Krzysztof Zanussit említette.

A "méltatlan plázakörnyezet" helyett az MMKA valódi fesztiválközpontot szeretne: ezt a szerepet a rövidesen átadásra kerülő CET Budapest töltheti be, otthont adva a főbb programoknak - jegyezte meg Kőrösi Zoltán. Mint hozzáfűzte, további helyszínekként a magyar film tradícióihoz kapcsolódó mozikat - például az Urániát, a Corvint vagy a Puskint - tervezik bevonni, akár tematikus elosztásban. "Mindez azt is eredményezi majd, hogy a szemle nemcsak a magyar filmtermést mutatja be, hanem magát a fővárost is. A célunk egyértelműen az, hogy Budapest legyen ennek a nemzetközi filmfesztiválnak a gazdája" - árulta el az MMKA elnöke.