Vendégeink először elmondták, pontosan mivel is foglalkoznak, illetve azt, hogy kettőjük munkája mikor ér össze. Kiderült, hogy valójában a „gyártási igazgatóság munkája az ötlettől az Oscarig terjed. És itt az Oscar nem egy fellengzős duma, mivel az utolsó pályázat
ami egy filmtől beérkezhet, az az Oscar-nevezéshez köthető.

Előző adásunkban eljutottunk a forgatóköny-fejlesztés folyamatának végéig, ahol ideális esetben a Döntőbizottság elfogadja a könyvet, és még ideálisabb esetben megvalósításra javasolja azt. Itt a munka egy újabb szakaszba lép, részletesen végigvettük a gyártás-előkészítésre, majd a gyártásra beadott tervekkel szemben támasztott követelményeit, és szót ejtettünk a talán legfájdalmasabb visszautasításról, amikor az előkészítés után a produkció feláll a rajtvonalra, de gyártási támogatást már nem kap.

Tarr Erika legutóbb A feleségem története line producereként dolgozott, és ezt a filmet esettanulmányként használva vettük végig a nemzetközi koprodukciók igencsak bonyolult és időigényes megvalósítását: „Őrületes nagy mázlink volt, mind a négy partnerünk olyan lelkes, odaadó és becsületes volt, amivel eddig még nem nagyon találkoztam. Mind a négyen folyamatosan egy irányba húztunk, ami egy koprodukciónál nem mindig szokott így történni.” Tarrnak 22 különböző pénzügyi forrást kellett összehangolnia, ezért is mondta a line producerekről Pesti Ákos, hogy a munkájuk egy varázslóhoz hasonlítható, a végén ki kell húzniuk a nyuszit a kalapból.

Gijs Naber és Enyedi Ildikó / fotó: Csata Hanna

Megkérdeztük, előfordul-e a Filmintézetnél, hogy a gyártási pályázatban kért pénznél kevesebbet ítélnek meg a produkciónak, és hogy A feleségem története esetében hogyan oldották meg a költségvetés megkurtítását, vagyis azt, hogy a Filmalaptól végül kevesebbet kaptak. Magára a gyártásra rátérve arról beszélgettünk, mi történik, ha előre nem látható körülmények nehezítik a forgatást, többletköltségekre kötelezve a produkciót. „A költségvetés dinamikusan változó számok tömkelege” – foglalta össze tömören Pesti Ákos, aki a forgatásra kilátogató szakmai és adóellenőrök munkájáról is beszámolt.

A beszélgetésben a Covid okozta nehézségeket, és az NFI válaszlépéseit is érintettük, A feleségem története olyan értelemben szerencsés volt, hogy a forgatás rendben lezajlott, és csak az utómunkát nehezítette meg a világjárvány. Rév Marcell operatőr az utazási korlátozások miatt kénytelen volt Los Angelesben fényelni, és az utószinkront minden egyes színész a saját országában mondta fel.

A feleségem története forgatásáról több történettel is igazolta Tar Erika, hogy miért kivételesen jók a magyar stábok, kiemelve az alkotók nyitottságát és a családias légkört. A beszélgetés során számos buktatóját és nehézségét megismertük a filmgyártásnak, de A feleségem története cannes-i világpremierjének érzelmes pillanatait hozták fel vendégeink bizonyítékként, hogy megéri a több éven át belefektetett óriási munka.


Menetrend

  • 00:30 - Mivel foglalkozik egy line-producer és az NFI gyártás támogatási igazgatója
  • 09:45 – Gyártás-előkészítés és gyártási pályázat
  • 21:18 – Visszautasítás az utolsó pillanatban
  • 29:45 – A koprodukció bonyolultsága
  • 35:05 – Mikor kapják meg a pénzt a produkciók?
  • 37:20 – A gyártási támogatás összege
  • 41:53 – A feleségem története kevesebb pénzt kapott az igényelt összegnél
  • 44:35 – Költségvetés-módosítás
  • 48:35 – A pénzügyek ellenőrzése, ellenőrök a forgatáson
  • 49:44 – az alkotók bérezése
  • 55:13 – Fizetési különbségek a feleségem története esetében
  • 1:01:38 – Filmgyártás és Covid
  • 1:06:20 – 15 színházi film támogatása a Covid alatt
  • 1:15:10 – A feleségem történte és a Covid
  • 1:20:30 – További teendők a Coviddal kapcsolatban
  • 1:27:03 – kilátások 2022-ben
  • 1:31:25 – A feleségem története bemutatója

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.

A címlapképet Pozsonyi Janka készítette.