A beszélgetés spoilereket tartalmaz.
A fantasy elemekkel átszőtt, magyar-kínai testvérdráma egy izgalmas és újszerű színfoltja a hazai filmgyártásnak. Úgy tud magával ragadó moziélmény lenni, hogy közben rengeteg témát sűrít magába: fiatalkori elvágyódástól a kisebbségi lét nehézségeig, testcserétől ördögűzésig. Őrült film, aminek a forgatása is hasonlóan őrült pillanatokkal volt tele. Sőt: „Sok szempontból ami a színfalak mögött zajlott, az durvább volt, mint a film maga” – árulta el Zhang Ge rendező. A három meghívott alkotó elmesélte, hogy lett ebből annak ellenére egy kész film, hogy racionálisan nézve ez egy lehetetlen vállalás volt. A podcast a cikk alján található meg.
A Nem én vagyok jó néhány motívumának és az elkészítését segítő konok elhivatottságnak a forrása egyaránt Zhang Ge és Cui Sissy gyerekkorában keresendő – a filmbéli túlvilághoz hasonló, dobozokkal teli raktárhelyiség volt például a játszóteruk –, így kíváncsiak voltunk, milyen érzés volt a kínai piacon felnőni második generációs bevándorlóként, mennyire volt befogadó a többségi társadalom, és a filmben megjelenő kínai miszticizmushoz fűződő viszonyukról is kérdeztük őket.
A filmhez közelítve a rendező mesélt arról, hogyan építette meg a stáb és a barátai segítségével a fő helyszínek számító lakást egy fél évre kibérelt raktárhelyiségben. Még függetlenfilmes mércével is elképesztő történet, ahogyan az is, miért tiltották ki őket a telepről az első külső helyszínes forgatási nap végén, és hogyan mentették meg mégis a filmet.
Cui Sissy, Zhang Ge és Bántó Csaba a forgatáson
„Egy rendkívül tehetséges koreográfussal, Nina Kovval dolgoztunk hónapokon keresztul” – mesélt a színészi felkészülésről Cui Sissy, aki Shanshan mellett számos jelenetben Langot, a fiú testvért is eljátszotta. „Azt figyeltük, hogyan mozog egy sztereotíp női és egy sztereotíp férfi test, és elemeire bontottuk. Ez olyan, mint egy Lego-vár, ha elemeire szeded szét, utána ugyanezekből az elemekből, valami teljesen mást is felépíthetsz. Így alakítottuk ki Shanshan és Lang mozgáskultúráját.”
Sissy egy rituálét is kifejlesztett a forgatásra, ami segített neki az átlényegülésben Langgá. „A frászt hozta a stábra” – szúrta közbe Zhang. „Elkezdtem üvöltözni és rángatózni, hogy ledobjam magamról Shanshan visszafogottságát.”
Bántó Csaba operatőr (Ernelláék Farkaséknál, Minden csillag) számára ez egy teljesen új forgatási élmény volt. Hozzátette, szeretett Cangiékkal dolgozni, bármit csinálna, akár kertészkedne is velük a jövőben. A jó hangulat mellé kihívásból is akadt jó pár.
Előző fimjeiben Bántó megszokta, hogy minden leforgatott beállítás után szemével a rendezőt keresi, a rendező pedig az ő tekintetét. Így összenézve eldöntik, jó volt-e a felvétel, mehetnek-e tovább, vagy újból felvegyék. „Itt viszont mindig csak egy bizonytalan választ tudtam adni, mert a tartalmi része elveszett számomra. Nem tudtam megmondani, jó volt-e, ahogy mondták a szöveget, csak a technikai részéről tudtam ítéletet mondani.”
Cui Sissy a forgatáson
Úgy érezte, sebezhetővé vált, az eddigi operatőri tapasztalata ide nem volt elégséges, nem tudott határozott véleményt formálni, nem tudott például olyanokat mondani, hogy „volt egy kis technikai hiba, de azt felülírja a jelenet ereje, mehetünk tovább”. Bántó és a rendező azt is elmesélték, miért „veszekedtek” a kartondobozokból felépített túlvilág vizuális koncepciója miatt, és miért volt a filmnek egy másik operatőre is Táborosi András személyében.
Közelebb hozhatja a kínai magyarokat és a többségi társadalmat egymáshoz a film? Egyáltalán, céljuk volt ez az alkotóknak? Mekkora hatást gyakorolt rájuk Wong-Kar-Wai és a hét Oscart nyert Minden, mindenhol, mindenkor? Lehetséges úgy fényképezni egy kínai zöldséget, hogy az félelmetes legyen? Hogyan élte meg Cui Sissy a szexjelenetet? És miért idegenkedett ettől a jelenettől a rendező? A podcasttal próbálunk minél teljesebb képet adni az idei év eddigi legnagyobb hazai filmes meglepetéséről, elkészülésének körülményeiről és az alkotókról.
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők. A beszélgetés elején és végén a Nem én vagyok filmzenéje hallható.
