Kedélyesen indult a Kossuthkifli című készülő tévésorozat bemutatkozó sajtótájékoztatója. Rudolf Péter a Beugróból ismerős közvetlen poénkodással próbálta megúszni a moderátori feladatokat, de mivel a projekt forgatókönyvírója, rendezője és producere is egyben, ezt most nehéz lett volna kibekkelnie.
Fehér Béla tavaly megjelent Kossuthkifli című regényét, amely a magyar szabadságharc idején, 1849 májusában játszódik, négy éven keresztül írta, miközben hosszas kutatómunkát végzett a korszakot, szokásokat, helyszíneket, nyelvi hagyományokat illetően. Könyve egyszerre történelmi és kalandregény, mágikus realista road movie-ba oltott Jókai-paródia, melyben Vödric Demeter cukrászmester egy láda bejglit küld komájának, Elepi Kőszálnak, azonban egy fanatikus Kossuth-hívő, Schwappach Amadé őrnagy elragadja nemcsak levelét és a rakomány süteményt, hanem lánya, Estilla kezét is. Szabadságharc-ellenes összeesküvést sejt ugyanis a kódolt üzenetnek vélt bejglik mögött. Postakocsin robognak Pozsonyból Debrecenbe Batykó, a kocsihajtó és egy púpos grófnő társaságában, miközben Amadé apja, a császári titkosügynök Vödriccel a nyomukba szegődik egy halottaskocsin.
Rudolf Péter elmesélte, hogy tavaly nyáron olvasta el a könyvet három nap alatt, „ami önmagában még nem nagy teljesítmény”, felelősséggel állapította meg azonban, hogy zseniális mű. Személyes síkra terelve a szót elmondta, hogy az Üvegtigrist övező siker és szeretet egy idő után nyomasztani kezdte, és bár kapott forgatókönyveket, sokáig vívódott, belekezdjen-e egyáltalán újra a rendezésbe. „Ugyanarról a domboldalról szemléljük a világot Fehér Bélával”, jegyezte meg Rudolf, így amikor befejezte a Kossuthkiflit, megszállott állapotba került, és azonnal tudta, hogy ezt meg kell filmesítenie - ezúttal tévésorozat formájában.
A stáb egyetlen célja, hogy alázattal adaptálja a könyvet, amely során az egyik legnagyobb feladat a regény szabad levegőjű gondolkodásának és eklektikájának megjelenítése lesz, mondta el a rendező. A plebejus indulatokkal, humorral és lírával teli értelmiségi Gyalog galopp rólunk szól, erőszakos áthallások nélkül, arról, hogyan tudunk és nem tudunk összekapaszkodni egymással.
Rudolf Péter a korábbi tapasztalatai alapján hamar realizálta, hogy ha ő rendez, akkor itt most nem játszhat nagyobb szerepet, „exhibicionizmusom ellenére tarantinós rövidséggel szabad csak megjelennem egy egynapos szerep formájában”, tette hozzá. De legalább kiadhatta a kezéből a mikrofont, hogy a többi színész is elmondja, kit fog alakítani. Vödric Demeter cukrászmestert Haumann Péter játssza, aki hiába kényszerül császármorzsává átnevezni kossuthkiflijét, mégis próbál ember maradni a történelem forgatagában. Az előző éjjeli forgatás nyomait véreres szemek formájában magán viselő és időnként horkantva felnevető Reviczky Gábor az idősebb Schwappachot formálja meg. Vele tart Kőszegi Ákos Dalfalvi Matthieu szerepében, aki elmesélte, hogy a forgatáson eddigi legőszintébb színészi pillanatai egy vaddisznó néhány centiméteres közelségéhez kapcsolódtak. Nagy-Kálózy Eszter alakítja a púpos grófnőt, aki arisztokrata származása ellenére inkább a humánum oldalára áll, Trokán Nóra játssza Estillát, Kálloy Molnár Péter pedig Batykót, a postakocsi hajtóját. Az egész történet mozgatórugója Schwappach őrnagy, akit Lengyel Tamás személyesít meg.
Hársing Hilda, aki Rudolf Péterrel közösen a forgatókönyvet jegyzi, elmondta, Fehér Bélával nem konzultáltak a szöveg dramatizációja során, az író teljes mértékben rájuk bízta a munkát. Mivel a regény bravúros nyelvezete hemzseg az archaikus, tájnyelvi, illetve német eredetű szavaktól, amikor már végképp nem tudtak rájönni, mit jelenthet az adott kifejezés, akkor fordultak hozzá. A beszéd és stíljáték hosszas felkészülést követelt meg a színészektől, és itt ragadta magához Rudolf Péter ismét a szót, amikor elmondta, eszükbe jutott az a variáció is, hogy a mai korból emelnek be szavakat a film szövetébe. De aztán nyelvész édesapja felé tett gesztusként emlegette döntésüket a hű adaptálásról, elég bajt okozott már az Üvegtigris szállóigéivel, most törleszthet.
Az MTVA, mellyel a Beugró c. tévéműsor kapcsán már korábban kialakult a jó kapcsolat, 480 millió forinttal támogatja a projektet, de hozzájárul az EMMI, illetve szponzorcégek, többek között a Richter is, így tart 740 milliónál a költségvetés. Szerencsésebb helyzetben vagy országban a támogatási pénz dupláját is remekül tudnák hasznosítani, ugyanis nincs lehetőségük például a korabeli fegyverek legyártására, gyűjtőktől kell azokat beszerezni. A korszakról régen nem készült már film, így a korhű ruhák, kellékek, berendezések már eltűntek a raktárakból, azokat újra kell alkotni, mint ahogy a főszereplő postakocsit, korabeli nevén delizsánszt is.
Mire a por finom réteget képezett a jegyzetlapokon, véget ért a sajtótájékoztató, de Kapitány Iván operatőrt még faggattuk kicsit a technikai elképzelésekről. Elmondta, HD-re forgatnak Arri Alexa típusú kamerával. Nem akarják, hogy olcsónak nézzen ki a produkció, de nyilván nem tudnak minden helyszínt megépíteni. A Skanzen nagyon jó adottság, viszont rengeteg CGI-utómunkára lesz szükség például a különböző nem odaillő épületek kitakarásához. A történet gazdagsága és szerteágazása miatt választották a tévésorozat-formátumot a játékfilmhossz helyett, és még így is azon kellett gondolkodniuk, mit húzzanak ki a szövegből.
A hat, egyenként 52 perc hosszúságú epizód egy-egy nap történetét fogja elmesélni, miközben több mint száz színész összesen 107 helyszínen forgat, köztük a Skanzenben, de mennek például Kőszegre is. A forgatás 74 napos lesz, október elejéig tart majd, és várhatóan 2014 októberében fogják bemutatni a sorozatot a tévében. Minden közönségréteget meg akarnak szólítani, addig is a Facebookon lehet nyomon követni a produkciót, lesz webkamera és nyílt nap is.
