2023. 07. 03. filmhu

Lázadó volt, nem elegáns szalonművész – Rényi András és Veiszer Alinda a Caravaggio árnyékáról

Elindultak a Nagylátószög stúdióbeszélgetései

Az európai festészet nagy megújítójáról, a korai 17. századi Róma botrányhőséről szól a Caravaggio árnyéka című kosztümös dráma, aminek kapcsán Rényi András művészettörténészt Veiszer Alinda kérdezte a Mozinet újonnan induló stúdióbeszélgetéseinek első adásában. A Nagylátószög a forgalmazó filmjeivel kapcsolatos témákat fogja rendszeresen körbejárni, az első epizód a cikkben megtekinthető.

Renitens bűnöző, polgárpukkasztó, meleg vagy biszexuális” – fontos-e tudni Caravaggio művészete kapcsán mindezt, kérdezi elsőként Veiszer Alinda a festő filmbéli ábrázolása kapcsán. Rényi András szerint Caravaggio élete szorosan összefonódott a művészetével, bizonyítottan megjelennek benne önéletrajzi elemek. Erre példaként hozza, hogy a festő karrierje mindössze 18 évet tett ki, és ebben az időszakban pont fegyverviselési tilalom volt érvényében Romában, de képein a szúróvágó eszközök mégis nagy szerepet játszottak. Rényi szerint renitens, önfejű ember volt, de nem ettől lett nagy művész. „Lázadó karakter volt, fantasztikus nagy újítója az európai művészetnek.

Köztörvényes bűnöző volt-e Caravaggio, akinek gyilkosság miatt kellett menekülnie Rómából? A művészettörténész nem nevezné őt bűnözőnek, a festő számláján a gyilkosságot megelőzően csak olyan „apróságok voltak, mint kocsmai verekedés”. Bizonyos értelemben tagja volt a római elitnek, egyházi és tehetős személyektől kapott megbízásokat, ismert embernek számított. Rényi szerint a film ezt egy kicsit ki is színezi. „Nem volt egy elegáns szalonművész”. A gyilkosságot nem tervezte el előre, egy utcai verekedés eredménye volt. Utána sokan próbáltak közbenjárni az érdekében a pápánál.

Caravaggio árnyéka / Fotó: Mozinet

A film egyik jelenetében az akadémiai festők, élükön Giovanni Baglione kritizálja Caravaggio személyét és alkotásait. Baglione egyik képén ördögként is megfesti Caravaggiót. „Az akadémiai ízlés megtestesítője volt, ami ellen Caravaggio lázadott” – jellemzi a rivális művészt Rényi. A filmből is kiderül, mennyire botrányosnak tarották Caravaggio Diadalmas Ámor című festményét annak nyers erotikája miatt. Ámort a hagyományos ábrázolásmód szerint egy nemtelen puttóként volt szokás elképzelni. Érosz, a szerelemisten nem lehet szerelmes, ő csak összenyilazza a szerelmeseket.

Caravaggio ebből az Ámorból egy érzéki, szexuális, kívánatos testet formál”. A kép nem a profán jellege miatt erotikus, hanem „a felületek miatt minden, ami érinthető, tapintható, az erotikushoz hasonló érzetet kelt.” A művészettörténész szerint erotikáról csak ott lehet beszélni, ahol, „szexuális tiltás van, tilos az érintés.” A kép legendáriumához tartozik, hogy művészi kvalitásai miatt nem semmisítettek meg, de elfüggönyözve tárolták.

A fény-árnyék alkalmazásán kívül mi volt még szokatlan az akkori festői iskoláknak és a közízlésnek Caravaggio képein?” A festő azt állította, hogy: „Az én képeimen mindent a természet festet”. A művészettörténész szerint viszont a művészetben nincs olyan, hogy természetes, hiszen mindent a művész állít elő. Ugyanakkor Caravaggio képein olyan közvetlenség jelent meg, amit előtte más nem volt képes létrehozni. Caravaggio képeihez nem kell magyarázat, maguktól fejtenek ki erős hatást a nézőre. A festő kockázatot vállalt azzal, Szent Pétert egy koldusról mintázta, a halott Szűz Máriát pedig a Tiberisből kifogott holttestről – Rényi szerint azonban ez nem polgárpukkasztás volt, hanem szintén a közvetlenséget szolgálta. „A hatása abból fakad, hogy egy holttestet hullaként ábrázol, nyers tárgyszerűségében.”

Mindennek ellenére miért tartozott a megrendelői közé az egyház? A szakértő szerint nagy konkurencia harc zajlott a festők között a megbízásokért, Caravaggio pedig egyszerűen jobb volt a többieknél. Az ellenreformáció idén próbálták visszacsábítani a népet a templomba, a hatásos festmények pedig ebben nagy szerepet játszottak.

Caravaggio árnyéka július 6-tól látható a hazai mozikban a Mozinet forgalmazásban. A Nagylátószög sorozat korábbi, vetítések előtti beszélgetései elérhetőek a YouTube-on.

A cikk a Mozinettel együttműködésben született.

Még több magazin

magazin

A földalatti börtönben a tánc az egyetlen, ami felszabadíthat

Kritika a Zenit című filmről

Cannes-ban bemutatott első nagyjátékfilmje, az OUT után Kristóf György felvidéki filmrendező izgalmas kísérletbe fogott, és másodjára egy szótlan…

tovább

magazin

A világ legjobb filmje egyetlen percben

A Jeanne Dielman és a TikTok

Miközben a social médiában emberek ezrei szereznek hírnevet azzal, hogy a hétköznapi rutinjukat magasztalják, Chantal Akerman azzal csinál…

tovább

Kardos Sándor nyári egyeteme

Vizualitás, verbális vizualitás, képelemzés, színdramaturgia, technikai művészetek, célfotókamera, színelmélet… Kardos Sándor a METU-s tanítványainak írt tanulmányának részei nem alkotnak zárt rendszert, a képalkotás elméleti és fogalmi feltételeiről való gondolkodás nagyon különböző útjait próbálják integrálni.

Kardos Sándor nyári egyeteme: Kontár-hű ábrázolás

Kardos Sándor nyári egyeteme: A Szaturnusz gyűrűje

Kardos Sándor nyári egyeteme: Az emberiség kimeríthetetlen tartalékai - Első rész

a teljes dosszié

Karlovy Vary 2024

Az 58. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon 12 film van versenyben a Kristály Glóbuszért, köztük a Borbély Alexandra főszereplésével készült The Hungarian Dressmaker. A helyszínről jelentkezünk.

Borbély Alexandra varrónője egyedül száll szembe az embertelenséggel

Vércseppek borítják Hollywood új csillagát

Csicskár Dávid és Goldberg Emília készülő filmjeit díjazták Karlovy Varyban

a teljes dosszié

Cannes 2024

Május 14. és 25. között rendezik a filmvilág egyik legrangosabb seregszemléjét, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált. Francis Ford Coppola, Andrea Arnold, David Cronenberg, Jorgosz Lanthimosz, Paolo Sorrentino és Paul Schrader is versenyben van. A Filmhu ismét a helyszínről jelentkezik a legfrissebb beszámolókkal és kritikákkal.

Emma Stone még a saját ujját is levágja egy szerep kedvéért

Ha prostit veszel feleségül, számíts rá, hogy anyád kiborul

Nagy a verseny az idei Palm Dog díjért

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié
 
Az illúzió drága mulatság. De még így is megéri.

Kaméleon

Oszd meg! Az összes idézet