2023. 07. 03. filmhu

Lázadó volt, nem elegáns szalonművész – Rényi András és Veiszer Alinda a Caravaggio árnyékáról

Elindultak a Nagylátószög stúdióbeszélgetései

Az európai festészet nagy megújítójáról, a korai 17. századi Róma botrányhőséről szól a Caravaggio árnyéka című kosztümös dráma, aminek kapcsán Rényi András művészettörténészt Veiszer Alinda kérdezte a Mozinet újonnan induló stúdióbeszélgetéseinek első adásában. A Nagylátószög a forgalmazó filmjeivel kapcsolatos témákat fogja rendszeresen körbejárni, az első epizód a cikkben megtekinthető.

Renitens bűnöző, polgárpukkasztó, meleg vagy biszexuális” – fontos-e tudni Caravaggio művészete kapcsán mindezt, kérdezi elsőként Veiszer Alinda a festő filmbéli ábrázolása kapcsán. Rényi András szerint Caravaggio élete szorosan összefonódott a művészetével, bizonyítottan megjelennek benne önéletrajzi elemek. Erre példaként hozza, hogy a festő karrierje mindössze 18 évet tett ki, és ebben az időszakban pont fegyverviselési tilalom volt érvényében Romában, de képein a szúróvágó eszközök mégis nagy szerepet játszottak. Rényi szerint renitens, önfejű ember volt, de nem ettől lett nagy művész. „Lázadó karakter volt, fantasztikus nagy újítója az európai művészetnek.

Köztörvényes bűnöző volt-e Caravaggio, akinek gyilkosság miatt kellett menekülnie Rómából? A művészettörténész nem nevezné őt bűnözőnek, a festő számláján a gyilkosságot megelőzően csak olyan „apróságok voltak, mint kocsmai verekedés”. Bizonyos értelemben tagja volt a római elitnek, egyházi és tehetős személyektől kapott megbízásokat, ismert embernek számított. Rényi szerint a film ezt egy kicsit ki is színezi. „Nem volt egy elegáns szalonművész”. A gyilkosságot nem tervezte el előre, egy utcai verekedés eredménye volt. Utána sokan próbáltak közbenjárni az érdekében a pápánál.

Caravaggio árnyéka / Fotó: Mozinet

A film egyik jelenetében az akadémiai festők, élükön Giovanni Baglione kritizálja Caravaggio személyét és alkotásait. Baglione egyik képén ördögként is megfesti Caravaggiót. „Az akadémiai ízlés megtestesítője volt, ami ellen Caravaggio lázadott” – jellemzi a rivális művészt Rényi. A filmből is kiderül, mennyire botrányosnak tarották Caravaggio Diadalmas Ámor című festményét annak nyers erotikája miatt. Ámort a hagyományos ábrázolásmód szerint egy nemtelen puttóként volt szokás elképzelni. Érosz, a szerelemisten nem lehet szerelmes, ő csak összenyilazza a szerelmeseket.

Caravaggio ebből az Ámorból egy érzéki, szexuális, kívánatos testet formál”. A kép nem a profán jellege miatt erotikus, hanem „a felületek miatt minden, ami érinthető, tapintható, az erotikushoz hasonló érzetet kelt.” A művészettörténész szerint erotikáról csak ott lehet beszélni, ahol, „szexuális tiltás van, tilos az érintés.” A kép legendáriumához tartozik, hogy művészi kvalitásai miatt nem semmisítettek meg, de elfüggönyözve tárolták.

A fény-árnyék alkalmazásán kívül mi volt még szokatlan az akkori festői iskoláknak és a közízlésnek Caravaggio képein?” A festő azt állította, hogy: „Az én képeimen mindent a természet festet”. A művészettörténész szerint viszont a művészetben nincs olyan, hogy természetes, hiszen mindent a művész állít elő. Ugyanakkor Caravaggio képein olyan közvetlenség jelent meg, amit előtte más nem volt képes létrehozni. Caravaggio képeihez nem kell magyarázat, maguktól fejtenek ki erős hatást a nézőre. A festő kockázatot vállalt azzal, Szent Pétert egy koldusról mintázta, a halott Szűz Máriát pedig a Tiberisből kifogott holttestről – Rényi szerint azonban ez nem polgárpukkasztás volt, hanem szintén a közvetlenséget szolgálta. „A hatása abból fakad, hogy egy holttestet hullaként ábrázol, nyers tárgyszerűségében.”

Mindennek ellenére miért tartozott a megrendelői közé az egyház? A szakértő szerint nagy konkurencia harc zajlott a festők között a megbízásokért, Caravaggio pedig egyszerűen jobb volt a többieknél. Az ellenreformáció idén próbálták visszacsábítani a népet a templomba, a hatásos festmények pedig ebben nagy szerepet játszottak.

Caravaggio árnyéka július 6-tól látható a hazai mozikban a Mozinet forgalmazásban. A Nagylátószög sorozat korábbi, vetítések előtti beszélgetései elérhetőek a YouTube-on.

A cikk a Mozinettel együttműködésben született.

Még több magazin

magazin

Vincent Gallo a világ ellen

Buffalo ‘66

Billy Brown öt év után szabadul a börtönből. Nyílnak a vaskapuk, a tág totálban látjuk Billy alakját, a téli nyomasztó tájba nem illő vékony…

tovább

magazin

Inkubátor 9.0 – Riba Gergely: A Lakótelepi Farkas

Bemutatjuk a 2024-es Inkubátor döntős filmterveit

A 2024-es Inkubátor Program pitchfórumát november 15-én pénteken tartják, a döntősöket bemutató cikksorozatunk végére értünk. Sok sikert kívánunk az…

tovább

És mi van Tomival?

Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba

Filmhu podcast #101: Till Attila

És mi van mindannyiunkkal?

Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?

a teljes dosszié

Inkubátor 9.0

November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.

Inkubátor 9.0 – Schnabel Annabella: Ennyit jelent, ha az ember felnőtt?

Inkubátor 9.0 – Karácsony Péter: Az utolsó vonatrablás

Inkubátor 9.0 – Dóczé Péter: Nyugalom megzavarására alkalmas

a teljes dosszié

BIFF 2024

Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.

Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál

Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en

A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál

a teljes dosszié

Fekete pont

Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.

Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle

Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak

Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor

a teljes dosszié

Rendezőnők a magyar filmtörténetben

Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.

Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő

Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők

Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben

a teljes dosszié
 

Gyilkolni? Az tiszta dolog. Te mocskolod be azzal, hogy az erőszakkal megpróbálsz félelmet eladni. Azt kérded miért? A válaszom miért ne?

Mickey Knox / Született gyilkosok

Oszd meg! Az összes idézet