A Mindenki (melynek angol címe Sing) hazai bemutatója a tavalyi Friss Húson volt, amit több rangos nemzetközi fesztivál, és rangos díj követett az elmúlt év során. Közönségdíjas lett Torontóban, Lillében, Oscar-kvalifikációs elismerését pedig Tokióban és a Chicagói Nemzetközi Gyerekfilmfesztiválon érdemelte ki.
Középen Hais Dorottya
A film története:
A film főhőse a visszahúzódó Zsófi (Hais Dorottya), aki új iskolába kerül. Eleinte nehezen illeszkedik be a társaságba, de aztán hamar megtalálja a helyét, mert felveszik az iskola híres kórusába, és barátra is talál az osztály hangadója, Liza (Gáspárfalvi Dorka) személyében. A lányok hamarosan olyan súlyos kérdésekkel szembesülnek, amelyek egy felnőttet is nehéz helyzetbe kényszerítenének. A kórusvezető tanár, Erika néni (Szamosi Zsófia) nem válogat a módszerekben, ha a kórus sikeréről van szó – a gyerekek végül mégis megtalálják a legjobb választ a helyzetre.
Deák Kristóf Tokióban, a Short Shorts filmfesztivál díjával
A Mindenki nálunk is felkerült 2016 legjobb magyar filmjeinek listájára, az év elején pedig beszélgettünk a rendezővel, amikor még csak álom volt az Oscar-jelölés. Az utolsó magyar film, melyet valamelyik rövidfilmes kategóriában (élőszereplős, animációs és dokumentumfilm) díjra-jelöltek, M. Tóth Géza Maestro című animációs kisfilmje volt, 2007-ben. Deák Kristóf filmje a tizennegyedik magyar film amely a jelöltek között indul, február 26-án mérettetik meg az Akadémia 89. díjátadóján. Deák Kristóf kategóriájának jelöltjei:
Ennemis Intérieurs (r. Sélim Azzazi)
La Femme Et Le TGV (r.Timo von Gunten és Giacun Caduff)
Silent Nights (r. Aske Bang and Kim Magnusson)
Mindenki / Sing (r. Deák Kristóf és Udvardy Anna)
Timecode (r. Juanjo Giménez)
Mindenki - előzetes from Kristof Deak on Vimeo.
Szívből gratulálunk az alkotóknak, és köszönjük, hogy az idei átadón újra drukkolhatunk magyar filmnek! A jelöltek teljes listáját az Akadémia oldalán lehet elolvasni. A Mindenki kritikájának utolsó bekezdésével zárjuk a sorokat:
"A rendező a választott téma iránti érzékenysége, a gyerekszereplők példás irányítása, vagy több jelenet zseniális koreográfiája mellett még azzal kacsolatban teljesít párját ritkító módon, ami egyúttal a Mindenki szerkezetét összetartó esszenciaként jelenik meg a szűk fél órás játékidőben: a mindent elsöprő énekszóban rejlő, túlvilági erő olyan katartikus hatóanyagként harsan fel a záró nagyjelenetben, amitől legalább annyira libabőrösek leszünk, mint egykor a zene hallatára gyerekként más szférába kerülő rendező, Deák Kristóf."
