A kornak megfelelően folklór elemekben és zenés-táncos betétekben bővelkedő alkotás, tipikus Mikszáth-történet, a szórakoztató anekdotáiról ismert író regényén alapszik ugyanis a Táray Ferenc, Bársony Rózsi, Halmay Tibor és Sugár Károly főszereplésével készült film forgatókönyve.
A történet szerint a tékozló életvitelt folytató Inokay báró, miután lánya örökségét is elherdálta, igyekszik minél előnyösebben kiházasítani a kisasszonyt, aki azonban a háta mögött „vén gazembernek” csúfolt ügyintéző unokájába szerelmes, akiről az a hír járja, hogy titokban a báró vagyonát lopja. A film elsősorban azért fontos, mert a Hunnia filmgyárban vették fel és ez az egyetlen olyan alkotás, amely Magyarországon, magyar színészekkel készült és a később világhírűvé vált forgatókönyvíró is közreműködött benne.
Pressburger Imre Miskolcon született 1902-ben. Gyerekként az írásban és zenében is tehetségesnek látszott, az egyetemen mégis műszaki tanulmányokat folytatott, először Prágában, majd Stuttgartban. Az egyetemet édesapja halála miatt nem tudta befejezni, ekkor kezdett el novellákat, újságcikkeket írni, a forgatókönyvírást az 1920-as években kezdte.
A vén gazember
1926-ban Berlinben már csak ebből él, A vén gazembert is gyártó UFA stúdiónál dramaturg, a nácik hatalomra kerülése miatt azonban először Párizsba, majd Angliába menekül. Londonban egy magyar filmesekből álló közösséghez csatlakozik, amelynek tagja Alexander Korda is, aki az általa alapított London Films stúdióban forgatókönyvíróként alkalmazza Pressburgert. 1939-ben Korda felkéri a Fekete kém című film forgatókönyvének fejlesztésére, amelynek rendezője Michael Powell, akivel később legendás filmeken dolgoznak együtt.
Pressburgert tévesen Powell írójaként emlegetik, együttműködésük azonban valójában sokkal többet adott hozzá munkájukhoz: az eredeti történetek kitalálása és megírása mellett Pressburger gyakran producerként is részt vett a projektekben, tehetségét pedig zenei szerkesztőként is kamatoztathatta. 1943-ban alapították közös produkciós cégüket, az Archers Filmet, amellyel olyan nagy hatású filmeket készítettek az 1940-50-es években, mint az Oscar-díjas A negyvenkilencedik szélességi fok, a Piros cipellők, az Offenbach operettjét feldolgozó Hoffmann meséi, a Blimp ezredes élete és halála, a Vágyak szigete, a Fekete nárcisz és a Diadalmas szerelem, amelyek A vén gazember mellett szintén nagyvásznon láthatók a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében.
Pressburger unokái szintén a filmiparban helyezkedtek el: Andrew Macdonald a magyar közönség számára elsősorban a Trainspotting és Ex Machina című filmek producereként ismert, testvére, Kevin Macdonald pedig Egy nap szeptemberben című dokumentumfilmjéért Oscar-díjat kapott 1999-ben. A két alkotó az idei BKFM díszvendégeként személyesen hozzák el filmjeiket, a Trainspotting, Az élet sója, a Zuhanás a csendbe és Az utolsó skót király című alkotásokat Budapestre.
