Ma tölti be nyolcvanadik életévét Nepp József rajzfilmrendező, a magyar animációs filmművészet kimagasló alakja, Gusztáv, Hófehér, és Mézga Aladár megalkotója.
Mézga család - Távszervíz
Első önálló munkája, a Szenvedély modern, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival. Dolgozott Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellal közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot. A pálcikalábú és karú, gyér hajú, felismerhetetlen foglalkozású, jellegtelen arcú rajzemberke meghódította a világot - alig van földrész, ahol ne vetítették volna. A sorozat egyes részei a főhős jellemének egy-egy gyenge vonását mutatják be, ő a jellegzetes kisember, akinek mulatságos kalandjai tipikus hibákat, közismert magatartásformákat karikíroznak ki szatirikus éllel, a gegek valóságos zuhatagával.
Hófehér
Nepp József az egyik alkotója az ugyancsak méltán népszerű Mézga család sorozatnak is, amely terjedelmében és dialógusaiban már a megrendelő televízió igényeihez alkalmazkodott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében nem nehéz felismerni Gusztáv jellemző gyengéit. A Mézga család könyv alakban is megjelent 2003-ban. Szintén fogalommá vált a Dr. Bubó sorozat, amelyet a hetvenes évek közepén készített.
Gusztáv önellátó
Nepp József az animáció "mindeneseként" igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, Az erdő kapitányáét), de minden részterületen kollégái rendelkezésére állt. 1973-ban animátora lett az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Szintén egész estés rajzfilm a régi mesét más nézőpontból, kiforgatva elmesélő Hófehér (1983) és a Gréti (1986) is, amelyben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit.
Macskafogó
Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát; 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere lett.
(forrás: MTI)
Még több magazin
magazin
Számos zenei, képzőművészeti és természettudományi dokumentumfilm mellett a Pannonia Entertainment által jutnak el a magyar közönséghez a Covent…
továbbmagazin
Október 3-án került a mozikba a Bolond Istók. A kosztümös, romantikus magyar film a 19 éves Arany János vándorszínész éveit mutatja be, aki később…
továbbFriss
Negyven év késéssel rukkolt elő lemezzel a Trabant zenekar
Magyar dokumentumfilm is nyert a Blue Danube Film Fesztiválon
Mineralógus nyerte a Filmtettfeszt fődíját
A Véletlenül írtam egy könyvet Amszterdamban és Tallinnban kezdi fesztiválkörútját
Chilton Flóra és Tóth Luca animációs terve is nyert a Cinemira pitch fórumán
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Minél boldogabb országban élsz, annál kevésbé érted ezt a filmet
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéAz Egy nap rendezőjének második nagyjátékfilmje a 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Biennale College – Cinema szekcióban mutatkozott be. Szilágyi Zsófia filmje egy válásból fakadó költözés történetét mutatja be.
Szilágyi Zsófia költözős filmjét is díjazták a 20. CineFesten
Csoda, ha a rendező és a producer még szóba áll egymással Velencében
Elváltnak lenni sokkal jobb, mint nem - Megjött Szilágyi Zsófia új filmjének előzetese
a teljes dossziéVizualitás, verbális vizualitás, képelemzés, színdramaturgia, technikai művészetek, célfotókamera, színelmélet… Kardos Sándor a METU-s tanítványainak írt tanulmányának részei nem alkotnak zárt rendszert, a képalkotás elméleti és fogalmi feltételeiről való gondolkodás nagyon különböző útjait próbálják integrálni.
Kardos Sándor nyári egyeteme: Kontár-hű ábrázolás
Kardos Sándor nyári egyeteme: A Szaturnusz gyűrűje
Kardos Sándor nyári egyeteme: Az emberiség kimeríthetetlen tartalékai - Első rész
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéRojál / Moszkva tér