Nagy Dénes Ezüst Medve-díjas rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést Kurtág életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett többek között eljutott az izlandi zongorista, Víkingur Ólafsson és Halla Oddný Magnúsdottir reykjavíki otthonába és Steven Isserlis brit csellóművész cornwalli szemináriumára is.
Az első pillanattól fogva mozivászonra álmodott, egyszerre nagyszabású és rendkívül intim dokumentumfilmnek hála jobban megérthetjük a kortárs művészet fontosságát, és átérezhetjük a legnagyobb művészeket gyötrő folyamatos kételyt is.
Kurtág György nem csak a leghíresebb magyar kortárs zeneszerző, de nemzetközilegis egyedülálló jelenség. A Budapest Music Center tetőtéri vendéglakásában élő zseni kerekesszékhez kötött, ugyanakkor szellemileg teljesen friss. Kihasználva a zenei központ adta lehetőségeket, napjai rendületlenül munkával telnek. A világ minden tájáról látogatják a legelismertebb zenészek, hogy egy olyan lelkileg és szakmailag is megterhelő, rendkívül alázatos munkafolyamatnak vessék alá magukat, ahol több óra alatt egy-egy műnek akár csak néhány percét dolgozzák fel.
Ugrin Julianna producert egy ismerőse kereste fel Kurtág György zeneszerzőről szóló film ötletével, ám a körülmények végül nem tették lehetővé, hogy tovább lendüljön a projekt. A Budapest Music Center igazgatója, Gőz László szintén tervbe vette a neves magyar zeneszerző életének bemutatását, és Balázs Ádám zeneszerzővel évekkel később ők is Ugrin Juliannát keresték meg. Ugrin Julianna személye azért volt több irányból ennyire egyértelmű választás, mert sikeres produceri munkái mellett adott volt számára a kellő zenei háttértudás: édesapja, Ugrin Gábor karnagyként dolgozott, emellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Bartók Béla Konzervatóriumban is tanított. A producer maga is hegedült és kamarazenekarban játszott éveken keresztül, ahol Kurtág-darabokat is bemutattak.
Gőz László és a film zenei szakértője, a Zeneakadémián zenetörténetet tanító Fazekas Gergely a rendezőre Ugrintól vártak javaslatot. A válasz szinte egyértelmű volt, mert a producer már régóta szeretett volna az Ezüst Medve-díjas Nagy Dénessel dolgozni. Nagy és Ugrin többször összefutottak kortárs zenei fesztiválokon, és Nagy habitusa is kulcsfontosságú volt a producer döntésében: „az volt az érzésem, hogy Dénesnek olyan jelenléte van, hogy jól tud együttműködni Kurtág Györggyel, a családjával és közvetlen környezetével. Rendkívül művelt, alapos rendező, aki kellőképp utánanézett a dolgoknak, Kurtág történetének, életének, zenei közegének. Teljes bizalom volt részemről, hogy amit leír és letesz az asztalra, az szakmailag a végletekig megalapozott.”
Fontos volt számukra, hogy Kurtágról ne egy idealizáló film készüljön, hanem árnyalt, emberközeli alkotás. Emiatt kulcsfontosságúnak érezték, hogy a rendező ne a zenei világból érkezzen, ne legyen benne valamiféle megfelelési kényszer. A későbbiekben azt tapasztalták, Kurtágnak is felszabadító volt, hogy nem olyan ember beszélgetett vele, aki folyamatosan felnéz rá, és akár tart a szavaitól.
A Kurtág-töredékek február 19-től látható országosan a mozikban, forgalmazója a Mozinet.
