A szivárványcsaládok azután kerültek a szélesebb érdeklődés középpontjába, hogy a Parlament az alaptörvénybe foglalta, az anya nő, az apa pedig férfi. Az alkotmány módosítása mellett az örökbefogadás szabályai is tovább szigorodtak, melyre válaszul a közösségi médiában elindult a „Család az család” elnevezésű kampány. Dér Asia és Haragonics Sári egész estés dokumentumfilmje, az Anyáim története nem is érkezhetett volna jobbkor, hisz az erősen átpolitizált téma személyes vetületeit teszi láthatóvá. Csak reménykedhetünk benne, hogy a film azokhoz is eljut, akik kizárólag a hisztérikus szalagcímek és vaskos előítéletek mentén alkotnak véleményt ebben a rendkívül komplex kérdésben.

A rendezőpáros öt évig készítette a dokumentumfilmet, intim közelségbe hozva a családdá válás meghatározó momentumait. A politikai pályát elhagyó Virág és a zenész Nóra gyereket szeretnének vállalni. Pontosan tudják, hogy Magyarországon azonos nemű párok csak komoly nehézségek árán fogadhatnak örökbe, mégsem adják fel. Két év idegörlő várakozás után végül megcsörren a telefon. Melissa két és fél éves, hátrányos helyzetű kislány, lehetséges fejlődési problémákkal. Nóra és Virág azonnal igent mondanak, de később nemcsak a szülővé válás nehézségeivel, hanem a kormányzati kommunikációban egyre hangsúlyosabbá váló homofóbiával is meg kell küzdeniük.

Az Anyáim története kiválóan egyensúlyoz az aktuális közállapotok és szereplők privát mikrovilága között. Míg az örökbefogadás bürokratikus folyamatát természetszerűleg átszövi a hivatalos szervek egyre ellenségesebb hozzáállása, a gyermek érkezése után Nóra és Virág örömei és vívódásai kerülnek előtérbe. A háttérben folyamatosan követhető ugyan a radikalizálódó közbeszéd, a film jóval személyesebbé válik. Nórának és Virágnak ha koncentráltabban is, de nyilvánvalóan ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük, amivel minden szülő találkozik. Az Anyáim története éppen azért lesz hiteles és intim, mert az aktuálpolitikai kérdéseken felülemelkedve nagyon is univerzális témákat boncolgat. Ahogyan azt a külföldi fesztiválszereplések is jelzik, sikerrel.

Családdá bővülni nem egyszerű, hiszen az új élethelyzetben automatikusan felülíródnak a korábbi szerepek. A szülővé válás nemcsak az új jövevényről való gondoskodást jelenti, de az érintetteknek alapvetően újra kell gondolniuk másokhoz és önmagukhoz fűzödő viszonyaikat. Nemcsak a formálódó családban kell megtalálni a helyeket és szerepeket, de az énképeket is ezekhez kell igazítani. Mindez sohasem egyszerű, de kevésbé elfogadó környezetben, egy nagyobb gyerek érkezésével szivárványcsaládot alapítani törvényszerűen jóval összetettebb és nagyobb kihívás. Az Anyáim története a felvillantott hétköznapi pillanatokon keresztül ezt a kérdéskört járja körül, megmutatva egyúttal azt is, miért távoznak külföldre a hivatalosan egyébként nem is létező magyar szivárványcsaládok.

 

A film két szereplője máshogyan válik szülővé. Míg Virág ösztönösen ráérez az anyaságra, Nóra nehezen találja a helyét az új felállásban. Ők ketten ráadásul más nevelési elveket követnek és természetesen mindig a szigorúbb, következetesebb félnek jut a hálátlanabb szerep. A rendezőpáros pontosan érez rá arra, hogy a kapcsolati dinamika bemutatásával intim megvilágításba hozható a családdá válás folyamata, annak minden örömével, nehézségével és ellentmondásával egyetemben. A film legemlékezetesebb pillanatai egyértelműen azok, mikor Nóra megejtő őszinteséggel beszél a kétségeiről és félelmeiről, nem hallgatva el azt sem, a gyereknek szüksége van valamiféle apafigurára, amit neki valahogyan el kell sajátítania.

Az Anyáim története legnagyobb erénye, hogy a véleménybuborékok idealizáló vagy démonizáló leegyszerűsítéseivel szemben belülről mutatja meg, miként működik egy szivárványcsalád. A film éppen ezért már a létezésével hiánypótló és fontos szerepet tölt be, az igazán örömteli mégis az lenne, ha konstruktív párbeszédet és vitát generálna. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy a középpontban a feltétlen szeretetet és teljes életet érdemlő gyerekeknek kell állniuk. Az ő boldogságuk számít igazán, ahogyan Nóra és Virág családdá válását is az egyre többet mosolygó, fokozatosan megnyíló kislányuk igazolja.

Az Anyáim története március 11-től érhető el az HBO kínálatában, illetve március 6-tól a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon is látható a rendezvény végéig.