MAGYAR KRIMI

A magyar rendszerben nem volt helye a magánnyomozónak: egy magánnyomozó puszta léte is magát a rendszert kérdőjelezte volna meg. A magyar rendőrség -- természetesen önerőből, minden külső segítség nélkül -- megold minden esetet. Ennek ellenkezőjét állítani egyenesen államellenes cselekmény lett volna. A bűnözés eltörlését minden diktatúra, nem csak a kommunista rezsimek, zászlajára tűzi: a bűnözés eszerint a régi, eltaposott rend öröksége, melyet gondosan fel kell és fel lehet számolni. Ezért sem készültek sem nálunk, sem más közép-európai országban igazi krimik. (Az egyetlen üdítő kivétel a cseh Borůvka felügyelő eset-szériája Škvoreckýtől.)


DENNIS LEHANE

A korábbi regényektől szinte teljesen eltérő úton járó Vihar-szigettel Lehane egy Bostontól nem messze lévő, a címbeli helyszínen létesített igazságügyi elmegyógyintézet falai közé kalauzolja el olvasóit. Az 1954-ben játszódó történetben Teddy Daniels rendőrbíró és társa az egyik beteg megmagyarázhatatlannak tetsző eltűnése okán érkezik az ashecliffe-i kórházba, a kezeltek és az ápolók kikérdezése során azonban egy sokkal nagyobb volumenű ügy kezd körvonalazódni a nyomozók szeme előtt. Noha Lehane a küszöbön álló vihar által a külvilágtól még jobban elszigetelt helyszín megválasztásával és a történetnyitó, bezárt szoba rejtélye-típusú krimiket idéző eltűnéssel a klasszikus brit iskola hagyományából merít, hamar elhagyja a Tíz kicsi néger és társai által kijelölt ösvényt…  

EDGAR ALLAN POE

Noha a detektívtörténet és a modern horror feltalálója immáron 160 éve, jóval a mozgókép feltalálása előtt távozott az élők közül, nála aktívabb ihletőt keresve sem találni a filmgyártás mezején. A méltatlan körülmények között tengődő, alkoholizmusba és őrületbe fúló szerző irodalmi munkássága nyughatatlanul kísérti a rendezőket: novellái, versei, regényei és élettörténete egyaránt inspiratív hatásúak.  

KAMASZHORROR

A farkasember nemcsak az „állat az emberben” tézisét hivatott szemléltetni, hanem a felnőtté  válás rémségét is. A farkasember-filmek nem csupán a szülő–gyermek vagy a testvérpár-kapcsolatot értelmezik újra: egyetlen klasszikus monstrum sem jelenik meg oly gyakran és látványosan a változás korát jelentő serdülés reprezentánsaként, mint az ösztönei bábjává váló farkasember.  

OLIVEIRA 101

„Körülbelül hatéves korom óta rajzolgattam természet után…, hetvenhárom éves koromban kezdtem megérteni a madarak, vadállatok, rovarok és halak szerkezetét, és azt, ahogyan a növények fejlődnek…, százharminc-száznegyven évesen eljutok arra a szintre, amikor a kezem alatt minden pötty és minden ecsetvonás élő lesz. Bár adna az ég lehetőséget rá, hogy bebizonyítsam, mindez nem hazugság.” – Mindezt Hokusai írta, de mondhatta volna a 101 éves portugál filmrendező, Manoel de Oliveira is, aki húsz éve csúcsformában forgat.  

MAGYAR FILMIPAR

Régi reflex a magyar filmet szapulni, különösen Filmszemle idején.

Amiről kevesebb szó  esik: a 2004-es filmtörvényt követő években, ha megingásokkal is, a magyar filmipar szárnyal. A törvény, mindenekelőtt a külföldi bérmunkákra is vonatkozó 20 százalékos adókedvezmény hatására látványosan megizmosodik egy döntően magyar vállalkozókból álló ipari háttér a filmgyártás teljes spektrumában: új építésű műtermek, kamera és lámpakölcsönzők, laboratóriumok, utómunka-stúdiók, produceri irodák. A filmtörvény óta eltelt öt évben körülbelül százmilliárd forintot költöttek ellenőrzött módon koprodukcióra, magyar filmre és bérmunkára. 2004-ben, a törvény megszületését követő félév 6 és félmilliárdos filmipari költése 2007-ben már elérte a 30 milliárdot.