MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
A mai magyar faluból eljutni a jobb életig szinte lehetetlen. A tititá vagy a Drifter az újabb bizonyíték, hogy a tehetség önmagában nem elég a felemelkedéshez.
Kránicz Bence: Kamera által élesen (Dokumentumfilmek falusi fiatalokról)
Varga Balázs: A hatalom íze (Goda Krisztina: Veszettek)
A sztálinizmusban a „régi világ bűneitől mentes” ifjúság idealizálása látszat, a hatalom kemény kontroll alatt tartotta fiatalokat. 1948-ban a „kulturális forradalom” eléri a filmgyártást, az „álomgyár” néhány hónap leforgása alatt hazugsággyárrá válik.
Pólik József: Mi leszünk az ifjúság (A szocreál fiatalok)
MAGYAR MŰHELY
Az normális, hogy valaki huszonhétszer költözik életében, mint az anyám? Az összes családi történetben volt valami hibbant báj. Azt csak a mai eszünkkel fogjuk fel, hogy ezek az emberek mennyire nem voltak realisták. Ez volt a titkuk, úgy tudták végigcsinálni a huszadik századot, hogy nem vettek tudomást arról, amit a körülmények diktáltak volna.
Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” (Beszélgetés Fekete Ibolyával)
Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv (Beszélgetés Gárdos Péterrel)
Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” (Beszélgetés Dési András Györggyel és Móra Gáborral)
RETRO-BANDÁK
Frank Sinatra nagy sikereinek (Most és mindörökké, Az aranykezű férfi) köszönhetően Amerika egyes számú playboyaként vidáman csapongott az élet napos oldalán. A 60-as évtizedben első fontos filmje A dicső tizenegy (Ocean’s Eleven), amely a Sinatra által elnökölt, Rat Pack (Patkányfalka) névre keresztelt kompánia szélesvásznú debütálása volt. A varietésztárokból verbuvált csapat kivételes tehetségű előadóművészek – Dean Martin, Sammy Davis Jr, Peter Lawford, Joey Bishop – laza szövetségeként működött.
Géczi Zoltán: A java még csak most következik (Frank Sinatra 100)
Varró Attila: Élő legendák (Scott Cooper: Fekete mise)
A SZERZŐI HORROR
Wes Craven (1939-2015) háromszor is trendteremtő módon újította meg a horror-zsánert – hasonló érdemekkel talán, ha maroknyi horrorrendező büszkélkedhet –; Az utolsó ház balra, a Rémálom az Elm utcában (1984) és a Sikoly (1996) a műfaj mérföldkövei. A Craven-életmű fő motívumai: a realitás mögött rejtőző rémálom, az erőszak és a barbarizmus fenyegette család és társadalom.
Varga Zoltán: Rémálmok álmodója (Wes Craven 1939-2015)
Árva Márton: Eleven vérvonal (Guillermo Del Toro: Bíborhegy)
Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák (Lucky McKee)
VELENCE
Schubert Gusztáv: Vén Európa (Velence)
FESZTIVÁL
Baski Sándor: Valami jobbra várva (Cinefest – Miskolc)
Sághy Miklós: A világ szeme (BIDF- Budapest)
Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig (Benny Brunner – Keno Verseck: Érpatak modell)
TELEVÍZIÓ
Ardai Zoltán: Alsó-Parnasszus magaslatán (Madarász Isti: A fekete múmia átka)
KÖNYV
Huber Zoltán: Variációk egy témára (Kelecsényi László: Eső és telefon)
Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra (Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban)
FILM/REGÉNY
Roboz Gábor: Botanikus szuperhős (Andy Weir: A marsi)
Andorka György: Prométheusz gyermekei (Ridley Scott: Mentőexpedíció)
KRITIKA
Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek (Justin Kurzel: Macbeth)
Ádám Péter: A banlieu tigrise (Jacques Audiard: Dheepan)
Nagy V. Gergő: A panel Istene ( Jaco van Dormael: Legújabb testamentum)
Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból (Michel Gondry: Tökmag és Gázolaj)
A Filmvilággal féláron mehetsz a Cirkó Moziba! (Részletek a Krónika rovatban.)
A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható!
