A Göncz kétszer egyórás része részletesen foglalkozik Göncz Árpád életének a második világháborútól egészen napjainkig terjedő időszakával. Az első rész középpontjában az '56-os forradalom és az azt követő hét évnyi börtön áll. Felesége, Zsuzsa asszony és Mécs Imre '56-os forradalmár (ma SZDSZ-es képviselő) mellett, az akkor még óvodás korban lévő Göncz-gyerekek emlékeznek vissza. Megszólal továbbá Krisna Menon, akkori indiai nagykövet is, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy, az amúgy szovjetpárti, India közbenjárjon Moszkvában a magyarok ügyében. ő volt az is, aki Gönczöt elnevezte Festőnek. Szó esik továbbá műfordítói, drámaírói munkásságáról is, és arról, hogyan lett hegesztő-segédmunkásból, talajmérnök, majd köztársasági elnök.

A második részben megválasztásától leköszönéséig felölelő időszakot mutatja be a rendező és társa, a szerkesztő-riporter, Kövesdi Péter. Részletesen tárgyalja az SZDSZ és MDF közti megegyezést, amelynek alapján az ellenzékbe szorult SZDSZ delegálhatta az első köztársasági elnököt. Miként Göncz a filmben elmondja "Nem volt kiről példát vegyek a tisztséghez." Boross Péter volt belügyminiszter és kormányfő, Orbán Viktor, jelenlegi és Horn Gyula volt miniszterelnök beszélnek a taxisblokád, a médiatörvény megszületését megelőző botrányos eseményekről, Göncz szerepvállalásáról.

A portréfilmet február 12-én és 19-én vetíti az RTL Klub a késő esti órákban. Papp Gábor Zsigmond a bemutatón elmondta, csak az idei év első napjaiban sikerült elkezdeni vágni a filmet, ezért erről a szemléről már lemaradt az alkotás, de a 2003-as, 34. Szemlén már megméreti magát a szakma előtt is.