Gelencsér Gábornak, az ELTE BTK oktatójának már négy önálló kötete jelent meg, s mindegyik magyar filmesekkel foglakozik. Idén publikálta ötödik könyvét, egy nagyszabású, hiánypótló monográfiát, mely a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya.
Gárdos Péter: Hajnali láz
1945 Svédországában országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak, ahol a 25 éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak: levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza újrakezdheti az életét, és a válaszlevelek között hamarosan rátalál az igazira, Lilire. A kezdetben még tapogatózó levélváltás egyre intimebbé válik, majd hőseink elhatározzák, megpróbálják elintézni, hogy láthassák egymást személyesen is. Mindenáron élni és szeretni akarnak.
A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet maga a szerző adaptált filmre. A magyar mozikban csütörtökön debütáló film rendezőjével készült interjúnkban Gárdos elmondta, hogy a két mű között nagy lesz a különbség, mivel a film „dramatikusabb, sokkal több olyan pontja van, ahol kiéleződnek a konfliktusok, és sokkal nehezebb a szerelmesek sorsa, mint a regényben. Én azt gondolom, hogy ez egy sűrített és élesebb változata lesz a regénynek”.
Szőke Szakáll: Vonósnégyes Casablancában - Életem Ferenc József császár, Adolf Hitler és a Warner Brothers uralma alatt
Szőke Szakáll, vagy más néven Gerő Jenő az első világháború idején filmezett először, játszott a bécsi és a berlini színházban is, azonban 1938-ban kivándorolt Angliába, hiszen tudta, ha a Führer hatalomra jut, a nácizmus ellenségeit a lámpavasakra fogják akasztani. Szőke Szakáll nem várta meg Hitler bosszúját A revizor című filmjéért –Hitler ugyanis állítólag azt mondta neki a premier után: „Sakall! Nem szégyelli ezt az ostoba, bárgyú filmet? Sajnálom a rá pazarolt időmet.” Így hát Anglia, majd Amerika nyerte meg azt, amit Európa elveszített: élete végéig a komikus több, mint negyven hollywoodi filmben játszott, köztük a legendás Casablancában is. A világhírű magyar- német- amerikai filmszínész és kabarészerző legemlékezetesebb bohózata a Salamon Bélának írt Vonósnégyes. Szórakoztató önéletírása 50 éve jelent meg Londonban, könyve magyar nyelven viszont furcsa módon most először olvasható.
Makk Károly: Szeretni kell
Makk Károly, 89 éves rendező Balázs Béla- és Kossuth-díjas, Berettyóújfalu és Budapest díszpolgára, és a Nemzet Művésze. 2012-ben Berettyóújfaluban felavatták a róla elnevezett filmszínházat, idén megjelent könyvében pedig összefoglalja több, mint 70 éves pályáját. Azonban ez nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az Egymásra nézve, a Szerelem és a Lilomfi rendezőjével egyébként itt, a filmhu-n olvashattok egy interjút a könyvéről, míg arra vártok, hogy könyvét meghozza a Jézuska.
Macskássy Kati, Orosz Márton, Orosz Anna Ida: Macskássy Gyula
Noha születtek idehaza Macskássy Gyula (1912-1971) színrelépése előtt is animált filmkísérletek, a világ az ő műveinek köszönhetően fedezte fel a magyar animációt. Többek között ezért tartja őt a hazai rajzfilmgyártás atyjának a filmtörténeti kánon. A bőséges képanyagot, valamint az emblematikus filmalkotásokat is tartalmazó kötet amellett, hogy felvázolja az egyes művek (film)történeti közegét és társmészeti hátterét, részletesen bemutatja e szerteágazó pálya kulcsfontosságú fejezeteit, és eligazít az életmű egyes fázisai, a személyes motívumok, valamint a technikai részletek között. Könyvajánlónkban így írtunk róla: "Különleges élményt nyújt, a könyvhöz mellékelt, gondosan összeállított és ritkoságokat tartalmazó DVD, amely szerves részét képzi a könyvnek, hiszen sok, a tanulmányokban körülírt jelenséget mi magunk is megfigyelhetünk: hogyan változott Macskássy művészete 1936-tól, a kezdetekben a népi kultúrát, a modernt és a Bauhaus elemeit ötvöző stílusból, majd az elsősorban Disney vonalat követő animációkból, az ’50-es évekre már inkább az Disney-ből kivált animátor csapat, kevésbé naturalisztikus, az animáció sajátosságait előtérbe helyező UPA (United Productions of America) stílusát magáénak valló rajzfilm."
Kelecsényi László: Eső és telefon- Regényes filmdramaturgia
Eső. Telefon. Ez talán a két leggyakoribb történetvezetési trükk a játékfilmekben, ahol mégsem jellemzőek a kőbe vésett szabályok. Mitől és hogyan áll össze egy történet? Erre keresi a választ Kelecsényi László, Balázs Béla-díjas író, filmtörténész és dramaturg. Közérthetően, számos példával szemléltetve tekinti át a hangosfilm bő fél évszázadának (1930-1980) emlékezetes alkotásai alapján a történetszövés lehetséges szabályait. A szerző elkötelezett híve a filmművészet ötvenes-hatvanas évekbeli nagy korszakának. Elméleti alapozással, a társművészetek, főként az irodalom iránti odaadó figyelemmel próbál leszűrni szabályokat, következtetéseket. A filmet tanuló diákok, a filmes karrierről ábrándozó tinédzserek és a lelkes érdeklődők számára is kiváló választás lehet.
Kárpáti György: Címlapsztori - Az újságírószerep változása az amerikai hangosfilmben
A Címlapsztori - Az újságírószerep változása az amerikai hangosfilmben című kötet áttekinti az amerikai hangosfilm 90 évét, és a teljességre törekvés igényével megvizsgálja az újságírószerep változását, illetve az újságírókép alakulását. A kutatás több száz hangosfilmre terjedt ki, élen mindjárt a könyv címét kölcsönző filmalkotással, amely alapvetően formálta az újságíróképet, és évtizedekre meghatározta a zsurnaliszták mozgóképes ábrázolását. Az újságíró mindig is kedvelt karaktere volt a mozgóképnek, s bár az újságírófilm nem önálló műfaj, hanem tematika, amelynek népszerűsége nem vethető össze például a westernnel vagy a musicallel, a zsurnaliszták mégis már a filmgyártás kezdetétől rendszeres szereplői voltak az amerikai mozgókép történetének. A több száz elkészült játékfilm alapján a sajtómunkás felismerhető, ikonikus alakjává vált a stúdiófilmeknek. A Címlapsztori filmtörténeti kalandozása során végigkövethetjük azt a folyamatot, ahogy a televíziózás megjelenése az ötvenes években felkavarta a sajtófilmek állóvizét, majd a tévé kommercializálódása visszavonhatatlanul lecsapódott a nyolcvanas-kilencvenes évek mozgóképein. Az internet ezredfordulós megjelenése és hihetetlen gyorsasággal történő elterjedése pedig egy új típusú újságírót és újságírást vezetett be a filmben is. "A Címlapsztori elvitathatatlan érdeme, hogy kifejezetten nagy szakmai ismeretanyagot közérthetően és szórakoztatóan foglal össze, így valószínűleg a filmhez és médiához kötődő felsőoktatási területek hallgatóinak érdeklődését felkeltő olvasmány lesz. Izgalmas résztémái, az általa felvetett összefüggések több szakterület vonatkozásában is fontosak, a saját maga által is követett kissé zsurnaliszta szemléletmód pedig bizonyos pikantériát kölcsönöz a szövegnek" - írtuk recenziónkban.
Basa Balázs- Názer Ádám: Itt forgott- Főszerepben Budapest- Nemzetközi filmek
A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében. Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon. Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz.
Kárpáti György - Schreiber András: A horrorfilm-válogatott tanulmányok
A Filmanatómia sorozat második kötete a horror műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a horror műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek a legismertebb monstrumokról, és a franchise-rendszerről, ismertetik a horror vallással, és zenével való kapcsolatát. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány. A világhírű rendező, George A. Romero így ajánlja a művet: „Ebben a könyvben Kárpáti György és társai szemügyre veszik a műfaji filmkészítést, és kapukat nyitnak meg, amelyeken keresztül mindannyian megtapasztalhatjuk annak a csodának és izgalomnak az érzését, amelyeket csak az általuk vizsgált horrorfilmeken keresztül élhetünk át.”
Györffy Miklós: Mágia és mesterség - Ingmar Bergman művészete
Györffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket, melyeknek forgatókönyveit önállóan jegyezte, írt színdarabokat és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Szakmai tökéletessége mellett filmjeinek problematikája, morális tépelődő attitűdje teszi művészetét egyedülállóan jelentőssé. Kedvelt témaválasztása a lélektani konfliktusok részletes ábrázolása. Györffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexanderhez, a Suttogások és sikolyokhoz vagy éppen A nap végéhez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható.
