Kimera: kevesebb pénzből a Pixar színvonalán
„Múlt héten elkészültek a végleges karaktervázlatok és hátterek. Az öt-hat főszereplő mellett még körülbelül tíz hangsúlyosabb figura szerepel, ezek megmozgatása, mimikájuk létrehozása folyik.” A szereplők megformálásához a mintát a stábtagok jelentették, a főszereplő gonosz herceget maga Árpa Attila keltette életre. Mindez annak köszönhető, hogy a csapat létrehozott egy Kimera nevű eljárást: már meglévő szoftvereket használnak fel sokkal hatékonyabban, így időt és pénzt lehet megtakarítani. A Kimera segítségével „amellett, hogy rengeteg színészt ismerek, nincs szükség arra, hogy előjátsszák a mozdulatokat, mimikát, így szinte bárkiről meg lehet mintázni egy alakot, és a végeredmény közel olyan színvonalú, mint egy Pixar-produkciónál.” A Kimera-eljárás kifejlesztésének másik célja az, hogy nemzetközi szinten is keresett és eladható módszerré váljon.
|
| Lunarda, a gonosz hercegnő |
Ha a Sólyom országának kapcsolódásait nézzük, akkor a Harry Potterhez kötődik legkevésbé, a történet egy elképzelt európai középkorban játszódik, hangulatában inkább a Narnia Krónikáihoz áll legközelebb.
Választás a szív és az ész között
A történet tehát egy képzeletbeli középkori hangulatú ország fővárosában játszódik, ahol egy gonosz királynő, Lunarda uralkodik, és éppen lázadás érik ellene. Az elszegényedett birodalmat további csapás sújtja, egy titokzatos szörny rabolja el a gyermekeket, ilyen körülmények között érkezik Marco, egy lány kíséretében. Ők nevelőjüket, Sólymot keresik, de mindkettőjüket elrabolja a szörny. Ám kiderül, hogy a félelmetes és titokzatos lényt valójában az elraboltnak hitt gyerekek teremtették, és ők készülnek fellázadni a felnőttek világa ellen. A fináléban pedig számíthatunk egy A Gyűrűk Urában látott nagyságrendű csatára „Ebben az a nehéz, hogy nem akartunk véres-kaszabolós összecsapást, a gyerekek kreativitással és saját eszközeikkel állnak ki, a felnőttek pedig szúró-vágó fegyvereikkel.”
|
| Pillantás a fővárosra |
A történet számos ismert mesei elemet tartalmaz, amelyek nem választhatók pontosan szét aszerint, hogy a hazai vagy más kultúrkörökből származnak. Igaz, a sólyom fontos szereplője a magyar eredetmítoszoknak, emellett az általános mesei elemek például olyan metaforikus helyzetben ismerhetők fel, mint a két út közötti választás. „Marconak legtöbbször aközött kell döntenie, hogy a szívére vagy az eszére hallgat.”
Az Argó-csapat kiegészül
Az elsősorban kalandra, izgalomra vágyó gyerekeknek készülő alkotás olyan, az ifjúsági regényekből (Ivanhoe, Peter Pan) ismert morális etikai kérdésekkel is foglalkozik, mint a bátorság vagy a hősiesség.
A forgatókönyvet a rendező-producer Árpa Attila mellett az Argóból ismert csapat tagjai: Huszár Péter és Trunkó Bence, valamint a Picasso kalandjait színházi előadássá adaptáló Mikó Csaba, és a „női szemszöget” képviselő dramaturg Gát Anna alkotja.
|
| Sólyom-vázlat |
Leghamarabb 2007 végén láthatjuk A Sólyom országát, amelyhez a filmzene már elkészült, ez hallható a produkció által készített showreelen.
