Czabán György és Miklós Marcell / Aki bújt, aki nem
A többiek már feszülten várják, hogy a húnyó befejezze a számolást, amikor egy fekete terepjáró jelenik meg a poros főűton. A fiatal sofőr beszél valamit az egyik helyivel, majd együtt gurulnak tovább. Nem sokáig vannak ketten, a gyerekek egymást hívogatva rohannak a drága autó után, mire az idegen megengedi nekik, hogy beszálljanak, sőt, édességgel teli zacskók kerülnek elő a kesztyűtartóból. Néhány perc és megtelik az autó, a gyerekek pedig teli vigyorral bólintanak a kérdésre, hogy szeretnének-e elmenni egy hosszabb körre.
Az Aki bújt, aki nem 11 perce üresjárat nélkül fordítja a mozdulatlan eseménytelenséget kegyetlen feszültséggé, hogy a végén néhány precízen helyezett gyomrossal vigye földre az embert. A rendező ritmusérzékből és az anyag sűrítéséből is kitűnőre vizsgázik, de még fontosabb, hogy összefüggően beszél olyan témákról, mint a mélyszegénység, a drogfüggőség, vagy az emberkereskedelem. Ahol sokan épp a kapcsolódó társadalmi problémák izolációjával szeretnék elérni, hogy minél egyszerűbb, de annál hangzatosabb megoldási javaslatokkal állhassanak elő, ott jócskán megnő a kontextus jelentősége.
Káté Ádám / Aki bújt, aki nem
Schwechtje Mihály több mint tíz éve készít kisjátékfilmeket, és a Terápia harmadik évadában is részt vett rendezőként. Első nagyjátékfilmjét várhatóan az idén ősszel mutatják be, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) az internetes zaklatás témáját járja majd körül. Az ehhez készült előzetes a cikkünk megjelenésekor éppen zajló Berlin Video Music Awards legjobb animáció kategóriájában versenyez, a hozzá zenét szerző Fran Palermo videoklipjeként.
