Dési András-Móray Gábor: Pofon
Muhi András stúdióvezető a kisjátékfilmes kategóriába nevezte a legtöbb, összesen hét darab filmet. Közöttük ott van Banner-Szűcs Lóránd azóta kísérőfilmként több mint 200 ezer nézőt produkáló két és fél perces gegje, Az ötödik szoba; Buvári Tamás Velencét megjárt mozija, a Posztkatona; valamint Dési András és Móray Gábor első rendezése, a Mucsi Zoltán főszereplésével készült fekete-fehér Pofon című film.

A producer különösen figyelemre méltónak találja az Inforg vágójának, Politzer Péternek az első próbálkozását a rendezéssel. A 35 mm-re forgott Gránátok című kisfilm képeit végig lassítva vette föl Szaladják István operatőr. A háborús filmben szereplőként tűnik föl az Öt után, hat előtt rendezője, Oláh Lehel (aki a Mediamarkt reklámokban már szerezhetett színészrutint).

Oláh Lehel: Dixi
A kisjátékfilmek közt ott van még a filmművészetis Dékány Barbara A Bahamák című filmje, Saufert Ákostól az újhullámos beütésű, 16-osra forgott Nagy kaland és Tõsér Ádámtól a Te és te.

A kísérleti kategóriába Hegedűs 2 László Kossuth Rádió Budapest és Novák Erik Love Fiction című alkotása próbál bejutni. Oláh Lehel ezúttal a dokumentumfilmek között jelentkezik az idén nyáron a forgatás közben elhunyt legendás underground figuráról, Dixiről készült portéfilmjével. Ebben a kategóriában még három másik filmmel is jelen van az Inforg: Bódis Krizsta: Rabszolgavásár II., Ferenczi Gábor: Magyar Buletin, Sós Ágnes-Ferenczi Gábor: Magamról röviden csak annyit.

Ennek a 14 filmnek még előzsűrizésen kell átesnie, melynek döntése január elejére várható. A két nagyjátékfilm viszont biztos, hogy ott lesz a január 28-án induló 34. Filmszemlén, minthogy a 70 perc fölötti filmek automatikusan versenyprogramba kerülhetnek.

Bódis Kriszta: Rabszolgavásár II.
A Pesti mese és az uristen@menny.hu alkotóinak nagyjátékfilmes debütálása, a Libiomfi a vágás utolsó fázisában jár. A film, mely a klasszikus hollywoodi musicalekhez hasonlóan dalbetéteket is tartalmaz, egy őrült színházrendezőről szól, aki a Micimackót szeretné színre vinni, ehhez azonban kizárólag "pszichésen sérült" szereplőket szerződtet.

Fliegauf a dogmás első filmjében, a Rengetegben visszatért a Beszélő fejekben sikeresnek bizonyult recepthez. Ismét arcokat látunk, de ezúttal nem fekete háttér előtt, hanem díszletekbe, belvárosi lakásbelsőkbe helyezve. A Rengeteg dramaturgiai felépítése is az első kisfilmet idézi: Fliegauf eúttal saját kilenc novelláját vitte videóra.