1901-ben elkészült az első játékfilm, de sajnos elveszett. Egymás után születtek meg a filmgyártó műhelyek, Budapesten kívül a kolozsvári filmgyártás megalapítója Janovics Jenő volt, akinek 1917-ben készült Az utolsó éjszaka című filmjét a Hage Film újította fel és ezt követően a pordenonei fesztiválon, 2001-ben került bemutatásra először.
A némafilmes korszakban kezdte pályáját Korda Sándor, Kertész Mihály, akik 1919 után emigrációba kényszerültek és a hazájukon kívül tettek szert világhírnévre, és Korda Sándor nevéhez fűződik az angol filmgyártás felvirágoztatása.
A filmtörténészek számára Lugosi Béla egy kicsit misztikumot is jelent, aki külföldön Drakula szerepében vált mind a mai napig ismertté. Karizmatikus személyisége túlnőtt ezen a szerepkörön, de az emigrációban nem tudott úgy kiteljesedni, mint Korda Sándor és Kertész Mihály.
A némafilmes korszakban a filmek nagy részének forgatókönyve irodalmi művekből készült. A belgrádi archívumból 2007-ben előkerült két némafilm, az 1919-ben készült Twist Oliver és az 1924-ben forgatott Pál utcai fiúk című film is.
Mindkét filmből hiányoznak részek, de az ismert irodalmi művek miatt is a nézőket nem akadályozza a történet követésében.
A könyvtári adatok szerint hozzávetőlegesen 600 magyar néma játékfilm készült, és a filmek többsége elveszett. Az 1980-as évek elején még csak 12 némafilmet őriztek az Archívumban, de a társarchívumokkal való szoros szakmai és baráti együttműködésnek köszönhetően ma már 45 teljes néma játékfilmet és 38 töredéket őriznek.
Két film került bemutatásra Pordenonéban: Csak egy kislány van a világon című, 1929-ben készült szerelmi háromszög-dráma, a magyar filmtörténet utolsó néma s egyben első hangosfilmje, némafilmként készült, utólag hangosították, zenével és zörejekkel látták el, a színészek csak kétszer szólalnak meg benne néhány szó erejéig.
A film rendezője, Gaál Béla, a klasszikus magyar polgári komédia egyik megteremtője, akinek nevéhez a harmincas évek emblematikus sikerfilmje, A meseautó (1934) elkészítése fűződik, két nagy tehetséget indított el filmkarrierjén: Eggerth Márta, a korszak legnépszerűbb operettprimadonnája volt és Jávor Pál, a következő másfél évtized legnépszerűbb magyar férfisztárja, ebben a filmben játszották első filmszerepüket.
A film erősen karcos cseh forgalmazási kópiájáról készült dubnegatív a hatvanas években készült a Filmarchívumba, az eredeti nitró kópia már nem létezik. A pordednonei kópia erről a dubnegatívról készült.
A másik, az 1924-ben készült Molnár Ferenc regényéből Pál utcai fiúk című film, amelynek a rendezője Balog Béla, aki a némafilm-korszak gyerektárgyú filmjeinek kiváló alkotója. A film operatőre Eiben István volt, a későbbi magyar operatőr nemzedékek egyik legnagyobb hagyományteremtő alakja.
A Pál utcai fiú című film 2007-ben került a belgárdi archívumból a Filmarchívumban és a Magyar Filmlaboratóriumban újították fel. A film erősen zsugorodott nitró-pozitív kópiájáról a felvételi negatív készült, és erről a biztonsági pozitív kópia.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum ebben az évben ünnepli alapításának 50. évfordulóját. A pordenonei fesztivál igazgatója köszöntő beszédében kiemelte a Magyar Nemzeti Filmarchívum példaértékű munkáját a felújítások és filmmegőrzés területén.
