Amint megtudta, hogy a rendező a saját nagymamájáról mintázta a figurát, megkérte, hogy kávézás közben meséljen még neki róla. “Egy órán át meséltem a nagymamámmal kapcsolatos élményeimet, ő közben nagyon figyelt, többször felnevetett, látszott, hogy élvezi. Csak egy kérdése maradt a végén: milyen viszonyuk volt az apámmal, szerette-e őt? Azt válaszoltam, hogy nagyon szerette, annak ellenére, hogy folyamatosan konfliktusaik voltak, állandóan összevesztek. Ez a forgatókönyvnek is egy neuralgikus pontja volt.”
A filmen a közös munkát azzal a jelenettel kezdték, amelyben a nagyi reggel fekszik az ágyon és kiosztja a Garas Dezső által játszott apát. “Megcsináltuk az első próbát, és lenyűgöző volt. Felvettük, utána azt kérdezte tőlem: ‘’Mi lenne, ha mutatnék magának egy olyat, hogy jobban szereti a maga apját, mint ahogy az előbb?’ Másodjára még jobb volt. Utána azt kérdezte: ‘Péter, mi lenne, ha egy egészen különleges dolgot csinálnék, ha megengedi, és most nagyon szeretni fogja a maga papáját!’ Soha életemben nem láttam olyat színésztől, hogy valaki ennyire apró, szinte észrevehetetlen mozzanatokból tudja érzékeltetni, hogy mennyire szeret valakit. Nem volt szüksége több mozdulatra, vagy hogy másképp mondja a szöveget, de érezni lehetett, hogy belülről változott meg valami.” Végül a középső verziónál maradtak, amiből meg is lett a film legemlékezetesebb figurája, a nagymama, aki még a golyózáporban is lemegy kenyérért.
Szamárköhögés / Forrás: NFI
A hecc (1989) című filmben Törőcsik Mari egy kisebb szerepet játszott, de egy színészi részről is nagy precizitást igénylő, három és fél perces jelenetben, amely egyetlen, folyamatos kameramozgásból áll. Egy idősebb asszonyt alakított, aki egy értéktárgyat ad el Reviczky Gábornak és az Oscar-jelölt német színésznek, Armin Mueller-Stahlnak. “Ő németül beszélt, Mari magyarul, de pillanatok alatt összecsiszolódtak. Akkor derült ki számomra, hogy az igazán nagy színészek hogyan értik meg egymást, van közöttük egy különleges csatorna.”
A rendező felidézte, hogy Törőcsik Mari és Garas Dezső között is volt egy titkos tolvajnyelv: “Nagyon szerette Dezsőt, csodálatos kettős voltak. Felvétel előtt mindig elkezdtek sutyorogni, mást nem engedtek be ebbe a rendszerbe, de fantasztikus volt, amit kihoztak egymásból.”
Gárdos Péter az A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992) című filmben újból nagymama szerepre hívta Törőcsik Marit. “Nevetett, amikor megkértem, azt mondta, hogy ezt a figurát már ismeri.” A rendező felidézte, mit kérdezett tőle a forgatáson a színésznő: “Miért van az, hogy magának minden tetszik, amit én csinálok? Azt feleltem, azért Mari, mert maga egy zseni! De hogy az nem létezik, mondjak már valami kritikát, vagy legalább azt, hogy gyorsabban vagy lassabban. Hülyeségből azt mondtam, hogy jó, akkor mi lenne, ha két decivel halkabban vennénk fel. Rendben Péter, két decibellel halkabban rendel! És gyönyörűen megcsinálta. Törőcsik Marival minden találkozás egy maradandó élmény volt számomra.”
