A Három tánc című dokumentumfilm fiatal balett-táncos fiúk történetén keresztül mutatja be a 600 éves művészet iránti elköteleződést és kemény munkát, amit a diákok végeznek. A film rendezője Halász Glória, aki korábban a Mi ez a cirkusz? című filmjében is a mozgás művészetével foglalkozott.
A Három tánc című egész estés dokumentumfilm a Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balettet tanuló fiú diákjainak három generációján, az I., V. és IX. évfolyamos Ulrich Marcell, Mezei Ábel és Kóbor Demeter történetén keresztül mutatja be az iskolába kerüléstől a balettművésszé válásig vezető utat. A fiúk tíz éves korukban meghoznak egy életre szóló döntést és balett-táncos diákként életben tartanak egy 600 éves műfajt. Az iskolában töltött kilenc év során megküzdenek a családtól való elszakadással, a szigorú elvárásokkal, és a fizikai és lelki fájdalommal is.
A két éven keresztül készült személyes hangvételű és játékfilmes képi világú, táncfilmes betétekkel színesített alkotás megörökíti a diákok hétköznapjait és életük sorsfordító pillanatait, az iskolai órák mellett betekintést ad az egymással és a mestereikkel való kapcsolatukba, a versenyek, vizsgák és próbatáncok megpróbáltatásaiba.
A Három tánc a Filmfabriq gyártásában és a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával készült, rendezője Halász Glória, aki a Mi ez a cirkusz? és a Rupa butikja című filmeket is jegyzi, utóbbi elnyerte az ENSZ filmfesztiváljának fődíját az Egyesült Államokban. Az ismert francia forgalmazó, az AB International Distribution még a forgatási időszakban lecsapott a filmre, így hamarosan nemzetközi piacokon is megméretteti magát.
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
