Jordán Tamás, Szinetár Miklós és Sebő Ferenc leleplezi Berek Kati emléktábláját (fotó: MTI/Bruzák Noém)
Berek Kati 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen már a szegedi színházban játszott gyermekszínészként. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1970-ben egyik alapítója volt a 25. Színháznak. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett.
Több filmben is játszott, ezek közé tartozik a Kis Katalin házassága (1950), Égi madár (1957), Próféta voltál, szívem (1968) is. Ő volt a főszereplője Mészáros Márta berlini Arany Medve-díjas filmjének, az 1975-ös Örökbefogadásnak, amelyben egy gyermektelen munkásasszonyt formált meg, aki egy árvaházból szökött lányt vesz a szárnyai alá. Egy évvel később, 1976-ban a rendező Kilenc hónap című filmjében is szerepelt.
1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor súlyos agyvérzést kapott. Emberfeletti erőfeszítéssel tanult meg ismét beszélni és járni. Fokozatosan a színpadra is visszatért. Két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett.
