A kolozsvári gyártási főnök ellen fellépő bíróság megállapítása szerint a környező gyárakből "beszerzett" papír- és szövethulladék, fűrészpor, tengernyi műanyag flakon mellett szerves hulladék is volt a helyszínen, emiatt a szigorú ítélet.
A felvételek készítésekor 2003 szeptemberében a környezetvédelmi és az egészségügyi hatóság, valamint a csendőrség kiszállt a helyszínre, akadályozták a munkát megbírságolták a filmeseket, és a stábnak el kellett hagynia a helyszínt.
A román politikától sújtott Dallas Pashamende (a lovári kifejezés "mellettünk"-et jelent) nem Romániáról készült bírálat, hanem egy párialétben élő embercsoportról szól, amely helyenként Kusturica és Makavejev groteszk stílusát idézi fel, balladisztiku, lírai hangvétellel.
A filmmel éppen arra kívánjuk fölhívni a figyelmet, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás megnövelheti a távolságot a többség és egyik-másik kisebbség között, amit nagyon komolyan kellene venni ebben a térségben - hangsúlyozza Pejo Róbert Adrián, a film Aradon született, Bécsben végzett filmrendezője, aki jelenleg New York-i otthona és Budapest között osztja meg idejét, miután az erdélyi forgatás helyszínéről valósággal menekülnie kellett.
A film helyszíne egy kelet-európai szeméttelep melletti cigánytábor, ahová apja temetésére érkezik Radu (Bogdán Zsolt), az itteni guberáló közösség egykori tagja, aki tanító lett, de az újabb találkozás gyerekkorának szereplőivel és egykori szerelmével (Gryllus Dorka) fölébreszti felelősségérzetét. Elhatározza, megmenti a cigány asszonyt, akinek kisgyereke is van már, és a közösség még változni képes fiatal tagjait: iskolát alapít nekik. Rádöbben azonban, hogy lehetetlenre vállalkozik, nem tud már visszaépülni ebbe a környezetbe.
