HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom (Bonny és Clyde és a filmtörténeti hagyomány)
Soós Tamás Dénes: „Vigyázz, Haskell, ez valódi!” (A kép mesterei: Haskell Wexler)
Ötven évvel ezelőtt, 1967 augusztusában mutatták be Arthur Penn Bonnie és Clyde-ját, amely új korszakot nyitott Hollywoodban. Penn filmjében sok minden másképp volt, mint amit addig megszoktak: a hősök és mellékalakok kontúrjai, a történet közvetítette ideológia, a zene és a montázshasználat az amerikai szemnek, szívnek és fülnek egyaránt különösnek tűnt.
PIER PAOLO PASOLINI
Harmat György: A tökéletlen szemtanú (Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész)
Pasolini a gyakorlatban tanulta meg a filmkészítést, amatőrként tehát, ám mivel kezdettől fogva tudja, mit és miért akar, egyfajta „amatőrizmust” egész pályája során megőriz, sajátos filmstílussá teszi. A „szubjektív kamerának” speciális, csak Pasolinire jellemző használata, erősen összefügg a rendező szenvedélyes valósághitével.
EVOLÚCIÓ
Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma (Majom/ember/evolúció)
Varró Attila: Szellem a hálóban (Mutáció és szuperhősök)
Sepsi László: Képvadászok (Kortárs természetfilmek)
A majom kezdettől kísérteties hasonmásként jelenik a filmképen, az ember határainak megkérdőjeleződését, antropológia és kulturális válságát jelzi. Darwin evolúció-elmélete és a „Nyugat alkonya” víziója óta a majom(ember) szupermetaforává vált, mely egyszerre testesíti meg a kifáradt Európával szembeni életerő ősi forrását, illetve a hanyatlás barbár hírnökeként, a polgári világ démonikus végzetét.
MAGYAR ANIMÁCIÓ
Orosz Annaida: Álomszerű szemüvegen át (Dargay Attila 1927-2009)
Varga Zoltán: A piros gombolyag útja (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál)
Dargay Attila filmrendező és képregényrajzoló, a klasszikus stílusú rajzfilmek legjelentősebb hazai mestere idén lenne 90 éves.
HORROR/THRILLER
Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról (Ira Levin-adaptációk)
Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől (Új raj: Karyn Kusama)
Varga Zoltán: Félresikerült feltámadások (Stuart Gordon lázálmai)
Bűnügyi író? Horrorszerző? A mainstream tudományos-fantasztikum jeles alakja? Thriller-specialista? Színházak szorgos beszállítója? Ira Levinre (Rosemary gyermeke, Stepfordi feleségek, Halálcsapda, Sliver) mindegyik igaz, de leginkább mesélő volt, aki ugyanúgy kora ellentmondásait-félelmeit és a külvilág fenyegető veszélyeit öntötte regényes formába, mint azok, akiktől Charles Perrault vagy a Grimm testvérek gyűjtötték híres történeteiket.
TELEVÍZIÓ
Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén (Ryan Murphy: Viszály)
Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők (Bruce Miller: A szolgálólány meséje)
KÖNYV
Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok (Győrffy Iván: Az élet kísértése)
Kránicz Bence: Beavatottak (Fantasztikus világok)
FILM/REGÉNY
Bayer Antal: Bolygók és korok (Valérian-képregények; Luc Besson: Valerian és az ezer bolygó városa)
KRITIKA
Kránicz Bence: Egyirányú utca (Autós filmek: Nyomd, bébi, nyomd!; Kipörgetve)
A címlapon: Luc Besson: Valerian és az ezer bolygó városa (Cara Delevingne) – Big Bang Media
