A Diákzsűri 1999-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keretein belül indult el, ennek megfelelően az első években kizárólag Pázmányosok vettek részt a munkában. Teszler Tamás, a Diákzsűri jelenlegi elnöke három éve vette át a szervezést, és egy országos testületté fejlesztette a kezdeményezést: 2006-ban tizenkét felsőoktatási intézmény delegálja a tagokat, ám a négyfős szervezői gárdát még továbbra is Pázmányos végzősök adják ki. "Egy évről évre újraszerveződő egyesületnek nem tenne jót, ha minden évben más szervezők állnának mögé, ezért maradt a Pázmány kezében a testület." - mondta Teszler a filmhunak.

A Diákzsűribe bekerülni pályázat útján lehet: a felhívásokat tizenkét felsőoktatási intézményhez küldik ki, ahol filmszakos képzés folyik. Ez a pályázat tartalmaz egy szempontrendszert, amely alapján az adott szak vezetője dönt a megfelelő jelöltről. "Elsősorban végzős (jogviszonnyal rendelkező) hallgatókat keresünk, hiszen nekik már nem lesz lehetőségük bekerülni a Diákzsűribe. Különlegeseknek kell lenniük abban az értelemben, hogy a szak által előírt penzumon kívül is aktívak: a jelöltek többsége filmklubot szervez, lapokban publikál, vagy esetleg maga is filmeket készít."

A filmhu azon kérdésére, hogy miben különbözik a hivatalos nagyzsűritől a Diákzsűri, Teszler úgy felelt, hogy a Diákzsűri szakmai érdekektől függetlenül működik. "A Diákzsűri kizárólag arra nézve hozza meg a döntését, hogy az adott mű esztétikailag, művészileg, tartalmilag milyen. A nagyzsűrinél időről - időre előjön az, hogy kinek hány év alatt, milyen témában, milyen nehezen jött össze a filmje. Ezek fontos szempontok, de kell egy olyan fórum is, ahol konkrétan csak a művel foglalkoznak. Ebből a szempontból inkább a közönséghez állunk közelebb, hiszen a néző számára csak a film létezik, nem pedig a körülmények. A szemle kezdetén mindig megkérem a szekciókat, szedjék össze, milyen szempontok alapján akarnak díjazni. Legtöbbször az újszerűség, a frissesség, a fiatalosság jön elő. Van persze egy generációs különbség is: a nagyzsűriben szereplő emberek idősebb esztéták, filmrendezők, akik konkrétan a filmszakmához kötődnek, míg tagjaink jelentős része huszonéves és még csak igyekszik erre a területre."

Munkában a Diákzsűri tagjai a 36. Magyar Filmszemlén

A Diákzsűri a 37. Magyar Filmszemlén is négy szekcióban dolgozik: nagyjátékfilm, elsőfilm, kisjátékfilm és dokumentumfilm, kategóriánként egy fő és különdíj kerül kiosztásra. A két díj közötti különbségekről a Diákzsűri elnöke elmondta, hogy a fődíj egy viszonylag objektív döntés eredménye, míg a különdíj lehetőséget ad arra, hogy a zsűritagok szubjektív tetszésüknek is teret adjanak: kapott már különdíjat operatőr, de színészi munka is. A filmzenei díjről a teljes testület dönt: "Ez egy nagyon fontos díj számunkra is, és a Filmszemlén is hiánypótló. A társművészetek elismerése kiemelt szerepet kap napjainkban: az elkészült filmekben is egyre nagyobb súllyal esik latba a zene, és mivel a Diákzsűri számára is fontos szempont volt a film muzsikája, a Büntető mozidélutánnal közösen létrehoztunk egy külön díjat."

Az idei év újításaival kapcsolatban Teszler elmondta, hogy a szemle nyitóestjén kiosztott Mozgókép Mesterei díjak kapcsán merült fel az ötlet, hogy egy olyan fiatal alkotó is kapjon díjat, aki nagyon sokat tett a magyar film külföldi népszerűsítéséért. "Gondolok itt Mundruczó Kornélra, Pálfi Györgyre, Flieagauf Bendekre, Gauder Áronra - akik a kortárs magyar film egy-egy jellemző trendjét képviselik: nemcsak Magyarországon, hanem a nagyviágban is. A kulturális tárca úgy tűnik, hogy támogat minket ebben az elképzelésünkben, úgyhogy a díj remélhetőleg a Diákzsűri ajánlásával kerül majd a Filmszemlén kiosztásra."

A 2005-ben a Magyar Filmszemle rendszere intergrálta a Diákzsűrit is, így megteremtődtek számukra a munkavégzés szükséges feltételei. "Kozma Ilona nevét ki kell emelnem: a Diákzsűri alapításakor is jelen volt már, és nagyon sokat köszönhetünk neki, mert nemcsak támogatott minket az elképzeléseinkben, hanem új dolgokat is felvetett. A tavalyi értékelő fórum is az ő nevéhez fűzödik, és idén is támogatta, hogy az egyetemek mintegy ötven percnyi filmanyaggal bekerülhessenek a szemle programjába."

A Diákzsűri hagyományosan a szemlét követő szombaton, nyilvános vetítések keretében, külön adja át az általa odaítélt díjakat, tavaly azonban a fődíjuk már a hivatalos záróesten került kiosztásra. "Ez egy köztes és jól működő megoldás, mert nyilvánosságot is kapunk és megőrizzük önállóságunkat is. Tavalyi fődíjasunk, Mispál Attila nagyon készséges volt, mert megkapta ugyan a keddi záróesten a díjat jelképező szobrot, ám szombatra visszahozta, és újra átvette. Nem tudom, hogy az idei jelölt esetében hogyan fog ez működni."

A Zöld Holló Egyesület
egy magatartás összefoglalója
A szervezetnek már tavaly is az volt a célja, hogy más filmszemléken is részt vegyen, ennek megfelelően a Pécsi Filmünnepen is kiosztottak egy díjat. "A szervezők meg voltak elégedve a Diákzsűri munkájával, nagyzsűrivel folyamatosan együtt dolgoztak. A cél az lenne, hogy a tagok mandátuma ne egy hétre szóljon, hanem egy évre, hogy a különböző szemléken és rendezvényeken képviselni tudjuk a Diákzsűrit."

Az éves működésnek nyilvánvalóan anyagi korlátai is vannak. Régebben a delegáltat küldő intézménynek kellett állnia a szemlén adódó költségeket, 2003. óta a Diákzsűrit fenntartó Zöld Holló Egyesület átvállalta ezt a terhet. "Úgy gondoltuk, hogy nem lehet anyagi akadálya annak, hogy egy intézmény részt tud-e venni a munkában. Néhány egyetem és főiskola továbbra is támogat minket, de főleg magáncégekek és alapítványok adják össze a szükséges anyagi hátteret. Ez egyébként nem egy túl nagy összeg, amiből mégis egy, a magyar felsőoktatást képviselő országos szervezetet működtetünk, úgyhogy szerintem nyugodtan támogathatna minket akár a szemle, akár a Mozgókép KÖzalapítvány, akár valamelyik minisztérium. A szervezési energiák jelentős részét minden évben az egzisztenciális szorongás emészti fel." Jó példa erre, hogy tavaly a Diákzsűri által díjazott filmekből szerveződő Utazó Filmcirkusz is anyagi okok miatt nem tudott megvalósulni.

Az egyesület távlati céljai között szerepel egy egyetemistákat, főiskolásokat összefogó filmes érdekképviseleti szervezet létrehozása olyan feladatkörökkel, mint képzések, táborok, fesztiválok propagálása, filmes rendezvények szervezése, kiadványok szerkesztése. Teszler szerint a Zöld Holló Egyesület egy magatartás összefoglalója: "Mi nemcsak nézzük a filmet, hanem teszünk is érte."

Bővebb információ a Diákzsűriről: http://szemle.film.hu/diakzsuri illetve http://diakzsuri.freeblog.hu .