Kapcsolódó anyagok

1920. dec. 29-én született Pécsett. Diákkorában A nő és a gép című amatőrfilmjével 1937-ben második díjat nyert Párizsban. 1938-tól gyakornok, majd rendező a Hunnia Filmgyárban. Rövidfilmeket készít. 1943-ban elméleti munkája jelent meg Film. A film gyártása, esztétikája és jövője címmel.

1945 után után a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára és az Országos Filmhivatal keskeny- és kisfilmosztályának előadója volt. Nevéhez fűződik az első felszabadulás utáni magyar szinkron elkészítése (Hősök hajója, 1948). 1949-től 1951-ig a Hunnia Filmgyár gyártási főosztályának vezetője. Lemondása után rendezőasszisztens Várkonyi Zoltán és Fehér Imre mellett. 1958-ban rendezte első filmjét. A mai élet problémái izgatják elsősorban. Filmjei közül legérdekesebb a Kertes házak utcája (1962), ebben a szocializmusban konformizálódott harcos értelmiséget vizsgálja. 1963-ban, az alkotócsoportok magyarországi létrejöttekor a II. sz. alkotócsoport vezetője lett. Rövidesen lemondott. 1974-től 1980-ig a Mafilm rendezői osztályának vezetője volt. Első játékfilmje a Fekete István regényéből készült Bogáncs (1958). Legnagyobb sikerét A Tenkes kapitánya (1964) című televíziós sorozattal aratta, melynek két részes mozifilmes változatát is elkészítette. Ő forgatta az első magyar tudományos-fantasztikus filmet (Az idő ablakai, 1969).


Filmográfia

Bogáncs (1958),
Szerelem csütörtök (1959),
Az arc nélküli város (1960)
Jó utat autóbusz (1961),
Kertes házak utcája (1963),
Miért rosszak a magyar filmek? (1964),
A Tenkes kapitánya (1965),
Patyolat akció (1965),
A férfi egészen más (1966),
A beszélő köntös (1969),
Az idő ablakai (1969),
Hekus lettem (1972),
Ballagó idő (1976),
A királylány zsámolya (1977),
Veszélyes játékok (1979),

Könyve: A film (1949)

Filmjeiről bővebben a Filmtortenet site-on.