1944-ben végzett a Színház és Filmművészeti Akadémia színész szakán. A háború után folytatta tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán. Évfolyamtársai voltak többek között Bacsó Péter, Fehér Imre, Kovács András, Nádasi László, operatőr Hildebrand István. 1950-ben nyert diplomát, ő volt az első diplomás filmrendező nő Magyarországon.
Színészként játszott Pécsett, Budapesten a Művész Színházban, majd a Szolnoki Szigligeti Színházban rendezőként több darabot rendezett.
Rövid ideig a Hunnia Filmgyárban világosítói, majd fotó-laborasszisztensi feladatokat látott el. 1951-1959 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, mint szinkronrendező.
1959-től a MAFILM-ben rendezőasszisztens, majd rendező munkatársaként, számos nagy feladatot jelentő film első asszisztense volt. Dolgozott Fejér Tamás (a Tenkes kapitánya), Fábri Zoltán (Utószezon, Pál utcai fiúk), Bacsó Péter (Szerelmes biciklisták), Kovács András (Nehéz emberek) Máriássy Félix, Gazdag Gyula (Sípoló macskakő), Mészáros Márta (Szép lányok ne sírjatok) Szabó István (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) filmjeiben.
Széles körű tapasztalata, magas szintű rendezőasszisztensi képességei miatt őt nevezték ki a MAFILM Rendezői Iroda filmgyári asszisztenseinek vezetőjévé, ezt a feladatot nyugdíjazásáig, 1988-ig látta el. Közben tanársegédként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is. Írt és rendezett dokumentumfilmeket a Magyar Televízió számára: pl. Gyes, Férfisorsok, Lányok egyedül, stb.
Önálló rendezése a Jelbeszéd című játékfilm.
Rendező munkatársi, első asszisztensi kiemelkedő teljesítményei miatt 1983-ban Balázs-Béla díjat kapott. Munkásságát a szakma a 2003-as Filmszemlén Életmű díjjal ismerte el.
Hamvait a Fiuemi úti temető szóróparcellájában szórják szét – kérésére szűk baráti körben – 2012. november 10-én, szombaton 12.00 órakor.
