Térey János 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. Az érettségit követően a budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1996-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos oklevelet. 1998 óta szabadfoglalkozású író volt. Elsősorban költőként vált ismertté, első versei 1990-ben jelentek meg az Élet és Irodalom hasábjain.
Műfordítóként is tevékenykedett, kortárs német, cseh, francia és bolgár költők műveit fordította magyarra. Nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is. Nemcsak a klasszikus formákat alkalmazta, hanem a verses regény kiterjedt hagyományát is folytatta. 2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több rangos irodalmi díjat is nyert. Könyveit 2015 óta a Jelenkor Kiadó jelenteti meg.
Térey János (fotó: MTI / Czimbal Gyula)
Nibelung-lakópark című drámatetralógiájából Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházi előadást. Az első rész, a Rajnapark megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004-ben a budavári Sziklakórházban, az előadásból film is készült. Mundruczó 2011-ben forgatta le a filmet, amelynek fókuszában egy univerzális lakópark áll. Az ütök-kopott tér a velejéig romlott világot jelképezi, amely egy felsőbb hatalom szerint megérett a pusztulásra. A társadalmat tunya, romlott polgárok alkotják, akik egy családi vállalkozást visznek. A rendező a Krétakör egyik utolsó előadását vette fel, amit a mára már bezárt elmegyógyintézet, a Lipótmező romos falai között adtak elő.
,A látszólag vágás nélkül felvett színdarabot időről időre ismét önreflektív elemekkel szakítja meg: egy narrátor besétál, megjegyzéseket fűz az eseményekhez, majd átvezet minket a következő jelenetbe, az eredeti előadás nézői bábukként vonódnak be a film szövetébe, emellett a kamera mögött álló stáb is szerves részét képezi a történetnek. A stilizált, gyengén világított közegben felvett, fekete-fehér képek sodró lendülete, egyre inkább fokozza az őrült hangulatot.” - írtuk a filmről.
Jelenetkép a Nibelung-lakóparkból (Bánki Gergely és Nagy Zsolt) (fotó: Proton Cinema)
Térey korábban is dolgozott Mundruczóval, a rendező őt bízta meg Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával. Térey Mundruczó Kornél Johanna című 2005-ös filmjéhez is jelentősen hozzájárult, Harcos Bálint költővel közösen írták a film alapjául szolgáló operalibrettót. A 78-as Szent Johannája librettót a Filmvilág is közölte, itt olvasható el.
Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvekre fordították, több felolvasáson járt Európában és a tengerentúl. Munkásságát több jelentős díjjal jutalmazták: Déry Tibor-jutalomban (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (1995), a Magyar Rádió Petőfi-díjában (1996), József Attila-díjban (2001), a Tiszatáj díjában (2002), Füst Milán-díjban (2002), Örkény István-ösztöndíjban (2003), AEGON-művészeti díjban (2008) részesült. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2006-ban, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat 2010-ben vehette át.
Térey János a Litera állandó szerzője volt, életművéről részletes megemlékezés olvasható az irodalmi portálon.
