„Ez a gyilkosság veszélyezteti mindazt, ami értékes számunkra Hollandiában. Az erőszak nem megoldás” – mondta Jan Peter Balkenende miniszterelnök a gyászoló tömegnek. A gyilkosság érthető módon elhomályosította a hollandokban saját magukról kialakult képet, amely szerint országuk békés, toleráns, és az esettel felszínre kerültek az eddig nem érzékelt etnikai problémák.

A szónoki pódium mellé a számos virágcsokor közé kaktuszokat és egy játéktigrist helyeztek a megemlékezők, akik így fejezték ki tiszteletüket Van Gogh szúrós és egyben bátor művészetének.

A közbeszéd immár kevésbé
titokzatos tárgya
A kult-rendező gyilkosa egy 27 éves férfi, Mohammed Bouyeri, akit életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek. Az iszlám fanatikus a bírósági tárgyalás során kijelentette, vallásos meggyőződés alapján cselekedett, és ha tehetné, ismét gyilkolna az iszlám nevében.

Van Gogh filmje, a Behódolás (Submission) tavaly nyáron, még a gyilkosság előtt került mozikba. A film négy muzulmán nőt mutat be, akik fizikai és szexuális bántalmazás áldozatai. A fiktív történet szereplői az egyik jelenetben szinte teljesen meztelenül láthatóak, és testükön a Koránból vett versek olvashatóak, amit számos muszlim hívő sértőnek érez. Azonban Van Gogh hitvallása szerint a közbeszédben helye van  sértő, inzultáló kédéseknek is.

Vincent Van Gogh távoli leszármazottjának halála megrázta az egész országot. A merényletre válaszként azonnal muszlim épületek elleni támadások sora következett, amelyet viszont keresztény templomok elleni akciókkal toroltak meg.

Tavaly az erőszak és a vandalizmus intenzitása csökkent, de a keresztény és muzulmán közösségek közötti viszony továbbra is igen feszült. Az iszlámhívők azt állítják, hátrányos megkülönböztetésük ellen küzdenek, és hogy számos támadás éri őket az utcán, miközben a hollandok nem érzik biztonságban magukat.