"Virágzik a filmüzlet Budapesten" - idézte a Time Amy Horkay-Szabadost, a Stern filmstúdió és médiaközpont produkciós igazgatóját. "Budapest most felkapott" - fogalmazott. A magyar fővárosban áprilisban nyitotta meg kapuit a hollywoodi központú Raleigh Studios 76 millió dolláros stúdiókomplexuma, amely méretében és fejlettségében a Korda filmstúdióval vetekszik. A komplexumban most forgatják a Rítus című, Rómában játszódó horrorfilmet Anthony Hopkinsszal a főszerepben.
És bár Budapesten régebben is forgattak ilyen produkciókat - köztük a Vörös zsaru jeleneteit Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben, de a sokoldalú fővárosunk az Evitá-ban Buenos Aires-t vagy Steven Spielberg München című filmjében pedig a címadó várost keltette életre. A magyar fővárost Kelet-Európában éveken át beárnyékolta Prága, ahol több nagy költségvetésű filmet vettek fel, ám 2002 és 2010 között a külföldi filmgyártás a cseh fővárosban több mint felére esett vissza. Budapest a filmtörvény által biztosított adókedvezmény óta kiemelten népszerű helyszín: azóta egyre több külföldi filmet gyártanak magyar földön, és ez a tendencia a pénzügyi válság idején sem fordult meg; 2008-ban 47, 2009-ben 52 külföldi produkció készült Magyarországon.
A Time magazin által megszólaltatott szakértők szerint a külföldi filmeket támogató hatékony adórendszer mellett Hollywood számára vonzó az alacsony bérköltség, valamint a város kaméleonszerű építészete. Budapestet Párizsnak, Londonnak, Rómának, Berlinnek, sőt, időnként még New Yorknak is el lehet adni. A forint közelmúltbeli romlása pedig még vonzóbbá tette a külföldi filmesek számára Magyarországot.
Korábban a New York Times írta Budapestről, hogy "Európa Hollywoodja a Duna mentén Budapest, amelynek jobban megy, ha az eredeti Hollywood Kaliforniában gazdasági nehézségekkel küzd". Nagy összegekről van szó, Magyarország 2004 óta több mint megtízszerezte a külföldi filmekből és koprodukciókból eredő bevételeit, amely 2009-ben elérte a 157 millió dollárt. Marketinges szakemberek rámutatnak: a bevételeken túl az ország nemzetközi hírnevének is jót tett, hogy Budapest a filmes központ varázsával bír, több turista és külföldi befektetés érkezik az országba.
A magyarországi filmgyártás minden gazdasági előnye ellenére a filmeseknek van mire panaszkodniuk: időnként kiábrándító a bürokrácia, és több esetben a lakosság homogén jellege is hátrány. A soketnikumú környezet megteremtése nehézségeket okoz, a kizárólag fehér népességű országban csak többletkiadással lehet például készíteni egy afroamerikaiakról szóló gettófilmet, a feketéket szinte importálni kell a forgatáshoz. Néhány producer egyre jobban aggódik az adó-visszatérítés miatt is, mivel a gazdasági válság nyomán veszteségessé vált magyar cégek nem tudják megfinanszírozni a külföldi produkciókat (a cseh megoldás megnyugtatóbb, ott ezeket a kiadásokat az állami költségvetésből fedezik).
Beau Flynn, a Rítus című film producere ugyancsak a problémák között említette a New York Times-nak, hogy Magyarország viszonylag tapasztalatlan a nemzetközi produkciók fogadásában, így 16 hetet töltött a helyszínek kiválasztásával és a filmes gárda felmérésével, Los Angelesben ez nem igényelt volna többet 12 hétnél. Hangsúlyozta viszont, hogy ezt messzemenően ellensúlyozzák Budapest előnyei, például az, hogy anélkül tudnak különböző helyszíneken forgatni, hogy lerohannák őket a turisták.
