Groó Diana, a Trapé, a Valahonnan valahová, a Kazinczy utca, a Vityebszk felett, a Chagall álmai, a Córesz, a Renoir álmai, a Bruegel, a Henri-Rousseau álmai után, sokfilmes alkotóként kezdte el forgatni első nagyjátékfilmjét egy már három éve elkészült forgatókönyv alapján. A Katapult Filmstúdió és a Cinema-Film gyártásában készülő produkció főleg pénzhiány miatt váratott magára ilyen sokáig, hiszen a nyolcvan százalékban Krakkóban játszódó alkotás csak egy lengyel koprodukciós partner bevonása mellett valósulhatott meg. Az önéletrajzi ihletésű, misztikus elemekkel átszőtt mese végül Krzysztof Zanussi a Schindler listája és A zongorista című filmeket is tető alá hozó TOR Stúdiójának segítségével jutott el a forgatásig.

A Simó-tanítvány a legnagyobb szerelmről főiskolai feladatként írt filmnovelláját bővítette nagyjátékká az Igazi Mao című áldokumentumfilm könyvét is jegyző Szekér András segítségével. Családi legendákból, anekdotákból, saját élményekből, és sok-sok fikcióból állt össze a varázskönyv sztorija. A történet szerint az antikváriumban dolgozó Pjotr és nagymamája elkeseredetten kutat egy XVI. századi „szent” könyv után, amely megírja, hogyan lehet a holtakat visszahozni a túlvilágról. Az „Ezüstkorona” végül a Magyarországról Lengyelországba utazó diáklány, Eszter hátizsákjából kerül elő, a könyvből pedig nemcsak a rég halott csodarabbi, de egy bimbózó szerelem is kipattan.  „A filmmel azt „üzenem”, hogy a múltból rengetet erőt lehet meríteni, de egy ponton túl el kell tőle szakadni, és a múltból kell építeni a jövőt” – nyilatkozta a rendezőnő egy korábbi interjújában filmhunak.

A májusban dobozba került film operatőre Kardos Sándor, látványtervezője Esztán Mónika, vágója Mógor Ági volt, a zene a már szinte állandó alkotótársnak mondható Kardos Dániel munkája, a főcímdalt, amelyet maga a főhősnő énekel, a Budapest Klezmer Band játssza. A stáblistán olyan nevek szerepelnek, mint Poznan egyik legismertebb alternatív színházának rendezője és vezető színésze, Maciej Adamczyk Pjotr szerepében, a musical-szakos (Az Operaház fantomja) Bíró Eszter a diáklány szerepében, továbbá a nagymamát alakító Békés Itala, valamint a lengyel színészmogul, Francziszek Pieczka mint csodarabbi. A négynyelvű, angolul, magyarul, lengyelül és jiddisül beszélő 170 millió forintos költségvetésből elkészült mozi tavaly szeptember végétől december közepéig forgott, három hétig Krakkóban, két hétig itthon. Mint azt a lelkes elsőfilmes elmondta a filmhunak, a zökkenőmentes forgatás és a bábeli zavart elkerülő jó hangulat köszönhető a háromnegyedrészben lengyel származású stábnak is. Groó Diána a már-már simói apafiguraként funkciónáló Zanussi vérprofi munkatársaival dolgozott, akik két hét múlva Moszkvába indulnak, hogy a lengyel rendező legújabb filmjének felvételeit rögzíthessék. Az egyetlen „Simó-lány” további krakkói forgatásokat is tervez, természetesen, ha mindkét fél úgy akarja, akkor a TOR Stúdió égisze alatt.

Zanussi egyébként ígérete szerint ott lesz a szeptember 14-én rajtoló Gdanski Filmfesztiválon is, hogy a félig lengyel produkció második bemutatkozásánál asszisztáljon. Patronáltja viszont egyelőre az első hazai megmérettetés miatt izgul, hiszen nem szakmabeliekből álló közönség előtt csak most debütál a Csoda Krakkóban. Noha az első filmet, akár az első gyereket, nehéz elengedni, Groó Dini máris új dolgokon töri a fejét. Ősszel újabb kisfilm, jövőre pedig talán újabb egészestés foroghat.