A történelem során Magyarország vízrajza szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A mocsarak helyén víztározók és halastavak, legnagyobb árterünk helyén pedig maga a szikes alföldi puszta terül el. Mára tavaink 75%-a mesterséges, ártereink 90%-a a múlté. Az élővilágnak azonban alkalmazkodnia kellett ehhez a változó világhoz, különben a kihalással néztek szembe.
Meglepő módon mesterséges vizeink nyújtják az utolsó menedéket néhány ritka vízi életközösségnek; egykori ártereink pedig télvíz idején vonuló madarak százezreinek biztosítanak időszakos szállást. De ezt a világot már nem a természet, hanem az ember irányítja.
Hazánkban az első állatvédelemmel foglalkozó rendelet Herman Ottó kezdeménye-zésére 1901-ben lépett érvénybe. Ebben 132 madár és 32 emlős fajt helyeztek védelem alá.
A forgatás helyszínei a Megyer-hegyi Tengerszem, Balaton, Bokodi-tó, Deseda, Biharugrai-halastavak, Palatinus-tó, Rudabányai-bányató, Hubertlaki-tó, Tisza-tó, Budapest, Őrségi Nemzeti Park, Lillafüred és a Hortobágyi Nemzeti Park voltak.
Október 20-án 18.00-tól Gyöngyösön a Cinema Bridge mozi a Pannonia Entertainment kezdeményezésére a helyi Mátra Múzeum javára jótékonysági vetítést tart.
Fehér Zoltán producer-rendező eredeti szakmája szerint operatőr, bár tanulmányai során nagyjátékfilmes operatőri munkával foglalkozott. Az első természetfilmjét még diplomamunkaként, 2017-ben kezdte el forgatni és 2019-ben véglegesítette. Ez a film a Vad víz: Aqua hungarica címet kapta, és 2021 nyarán mutatták be országosan a hazai mozik a Pannonia Entertainment terjesztésében, majd decemberben a Duna TV műsorán is ment. E film elkészülte óta két újabb Vad víz epizódon dolgozik. Jelen alkotás a 2022-es, VIII. Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál II. helyezettje lett.
