Filmbemutató szeptemberben az Örökmozgóban
Jelenet a Langeais hercegnő című filmből |
A vasárnapi kerekasztal előzménye két vetítés volt: Móricz Zsigmond Rokonok című regényének Máriássy Félix rendezte 1954-es és a Szabó István-féle, 2006-os verzióját vetítették az Örökmozgóban. A közös filmadaptáción kívül más is összeköti Szabót és Máriássyt, Szabó István a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán 1961-ben, Máriássy Félix osztályában végzett, és a Rokonok-at is Máriássy Félix emlékének ajánlja. Szabó elmondása szerint a Rokonok készítésénél Móricz műve volt az alapanyag, Máriássy filmje csak színvonalával inspirálta.
Irodalom és film – rokonok
A magyar filmtörténet alkotásainak hetvenöt százaléka irodalmi adaptáció: a film megszületése pillanatától kezdve dolgoz fel irodalmi műveket. A történetmesélés igényével már létező narratívákhoz fordultak a filmkészítők.
Szabó István szerint is rengeteg eszközt kölcsönzött a film az irodalomtól, de az élő emberi arcon, a néző szeme láttára megszülető érzelem vagy gondolat csakis a film - mint médium - sajátossága. Egy irodalmi műnél - vetette fel Szabó - az alkotás folyamata közösen történik az olvasóval, hiszen a szereplőt, akármilyen pontosan van megírva, az olvasói élettapasztalat kelti életre. A filmen azonban, amint belép a színész, el kell fogadnunk úgy, ahogy van. Vagy rögtön el is fogadjuk és a történet a miénk lesz, vagy várnunk kell a megfelelő pillanatot, amikor felismerjük azt, amit a miénknek érzünk, például a szereplő egy tekintetének fényében. A vásznat az arcon megjelenő érzelmek ereje uralja. Így válhat Szabó példája szerint Audrey Hepburn a Háború és béke Natasájává, és így válik Csányi Sándor is Kopjáss István zsarátnoki főügyésszé a Rokonok-ban.
A vásznat az arcon megjelenő érzelmek ereje uralja
Audrey Hepburn és King Vidor a háború és béke forgatásán
Magyarország törzsi társadalom
Móricz Zsigmond írását erős valóságismeret és társadalombírálat jellemzi, könyvei nagyon vizuálisak. Mindkét Rokonok megtekintése után érezni a történet megdöbbentő aktualitását, különösen Móricz érintetlenül hagyott politikai jellegű megjegyzéseit hallva, de magán a történeten is. “Magyarország a rokonságok és a panamák lápvilága” írja Móricz Zsigmond, és Szabó István is emiatt választotta ki megfilmesítésre a könyvet: Móricz elemzése kortalan, ugyanúgy érvényes az 1930-as évekre, mint 1830-ra vagy akár 2030-ra.
Tanner Gábor moderátorként felvetette, hogy számára a film elsősorban az egyén választásáról szól, semmint a rokonságról. Szabó szerint egy kortól függ, mi kerül előtérbe: egy emberi tulajdonságot a kor teszi drámaivá. A felvetést, miszerint a Mephisto is másról szól ma, mint amiről a '80-as években szólt, cáfolta a rendező. „Nem másról szól, csak más aspektusai kerültek előtérbe. Kétszer kettő nem mindig 4, hanem körülbelül 4, attól függően adunk-e vagy veszünk lehet 3,9 vagy 4,02. A film jelentése is így alakulhat, attól függ mi kerül előtérbe.” - vélekedett Szabó.
Fontos volt a dzsentri világ hiteles ábrázolása Jelenet Máriássy Félix Rokonok című filmjéből |
Ugyanígy a Rokonok elkészítésénél, míg Máriássynál fontos volt, hogy a dzsentri világot pontosan adják vissza a színészek, Szabó István nem törekedett arra, hogy úgy üljön le a színész mint egy katona, vagy úgy hajoljon meg mint egy úriember. A mai nézőt nem a hogyan érdekli, hanem a miért. 2006-ban más volt a hangsúly, mint Máriássy esetében, akinek a korában színésznek és nézőnek még saját emlékei voltak a dzsentri világ szokásairól, viselkedéséről.
Az én színem a zöld, Pistáé a piros
Vészits Andrea társforgatókönyv a Rokonok adaptációjának munkamódszeréről mesélt a résztvevőknek. Elsőként a rendező és a dramaturg végigolvasták a könyvet, színes ceruzáikkal aláhúzták a számukra fontos részeket: szerencsére kilencvenöt százalékban megegyezett a két verzió. Az egyetlen nehézség Magdaléna szála volt: a regényben ugyanis Szentkálnay Magdalénát a főügyész Kopjáss korábban ismerte és szerelmes is volt belé, és ez a vágy elevenedik fel benne, amikor újra találkoznak. Szabó főügyésze jóval szerelmesebb Magdalénába, mint Móriczé vagy Máriássyé.
Az egyetlen nehézség Magdaléna szála volt Jelenet Szabó István Rokonok című filmjéből |
Míg az irodalom a szavak egymáshoz való viszonyából építkezik, a film energiája elsősorban az arcok viszonyából születik, tette hozzá Szabó. Móricz Zsigmond dialógusai ma is élőek, ezért nem is írtak hozzájuk újat az alkotók, csak kihúzták azt, amit a színészek arccal is elő tudtak adni.
Szabó szerint a remekműveket nem szabad filmre vinni, mert azok úgy tökéletesek ahogy vannak, ezért inkább az olyan alapanyagokból lesznek a jó filmek, amelyből valami hiányzik, amit ki tud pótolni a film. Ilyen alapanyagnak tekintette például Szabó István Klaus Mann Mephisto-ját, amit 1981-ben adaptált.
Zavaros a világ
Lehet-e ma még olyan filmeket csinálni, mint az Édes Emma, Drága Böbe, ami egy az egyben kifejezi a helyzet lehetetlenségét? - hangzott el az utolsó kérdés. A válaszon hosszan gondolkozott a rendező. Kis szünet után elárulta, hogy fogalma sincs, hogyan lehet megfogni a mai világot, de kedve sincs hozzá. A rosszkedv fokozása helyett a mostani filmeknek új értéket kéne felmutatniuk, éppen ezért Szabó István legszívesebben vígjátékot készítene a jelenről.
A legendás alkotópáros munka közben
Szabó István és Koltai Lajos a Mephisto forgatásán |
A következő kerekasztal beszélgetés szeptember 27-én lesz, amelynek vendégei Bereményi Géza, Kertész Ákos és Garaczi László lesznek.