Itt már a jelenlét is győzelem

Kenyeres Bálint.A fiók tehát tele van filmtervekkel, köztük háborús történet és bűnügyi film is akad, noha alkotójukat nem igazán foglalkoztatja a műfaji megközelítés. Az egyetlen szempont, hogy legyen egy olyan történet, ami elég izgalmas, egy erőteljes alaphelyzet, melyhez aztán ideális formát kell találni, „egy stiláris erőteret, amiből a sztori szervesen tud kinőni. A műfaji kérdés számomra másodlagos. Úgy tűnik mostanában a műfajiság egyre erősödő tendencia. Én a másik végéről közelítek. Utólag persze kaphatnak műfaji besorolást a filmjeim, de elsősorban az erős, archetipikus alaphelyzetek érdekelnek, nem  a műfaji szabályok.”

A stiláris jegyek tekintetében a Zárás és a BeforeDawn egy rendkívül szembetűnő hasonlósággal bír: mindkét film az egyetlen hosszú beállítás illúzióját kelti, még ha nem is feltétlenül egy snittből áll. „Egy rövidfilmben nagyjából egyetlen erőteljes gesztusra van idő, aztán vége is a filmnek. Többre egyszerűen nincs mód, nagyon összetett szerkezetet nem lehet felpakolni rá. Ezért próbálok megteremteni egy zárt, önálló, erőteljes és markáns világot, ami a formán keresztül tud működni. Nem tudnám megmondani, hogy az egy snitt ötlete volt meg előbb, vagy maga a téma. Valahogy egymást erősítette a két dolog, önmagát alakította a film. Persze érdekel a hosszú beállítás. Valószínűleg fogok még hasonló filmet csinálni, de nem feltétlenül csak ilyet.”

A Before Dawn hosszával még éppen belül van azon a határon, ami alatt egy rövidfilm mozi forgalmazásba kerülhet kísérőfilmként. A rendező már tárgyal egy estleges őszi bemutatóról is, amit a Cannes-i szereplés ugyancsak segíthet. Később a televíziós bemutató is szóba kerülhet, hiszen egy ekkora fesztiválon valóban sokan keresnek filmeket megvételre. „Rendezőként alapvetően elvégeztem a dolgomat, azzal, hogy megcsináltam a filmet. Innentől nincs más dolgom, minthogy segítsek meg neki egy picit, hagy járja a maga útját, hogy kifussa magát.”