Enyedi Ildikó nagyon régóta készült rá, hogy Füst Milán 1942-ben megjelent regényét filmre vigye, végül a Testről és lélekről nemzetközi sikere után kapott lehetőséget az ambiciózus, magyar-német-olasz-holland koprodukció elkészítésére. Utoljára 1989-ban járt a fesztiválon, ahol Az én XX. századom az Un Certain Regard szekcióban szerepelt, és elnyerte a legjobb elsőfilmnek járó Camera d’Or-díjat.
A feleségem története a címmel ellentétben a férj története: Jakob Störr (Gijs Naber) holland hajóskapitány a tengeren csendes, de határozott vezető, a szárazföldön inkább bizonytalan, szociális helyzetekben szorongó agglegény. Hasfájás ellen azt a tanácsot kapja, hogy házasodjon meg, minél hamarabb kössön ki egy nő mellett, aki feloldja benne a feszültséget. Így lép az életébe a gyönyörű Lizzy (Léa Seydoux), az igazi, nagybetűs Párizsi Nő, akit azonnal feleségül kér. Mivel Störr hosszú hónapokat tölt a tengeren, az izgalmas kapcsolatot idővel féltékenység árnyékolja be, hazaérve nem tudja elhessegetni a gondolatot, hogy a felesége megcsalja.
Gijs Naber és Léa Seydoux / Forrás: Mozinet
Enyedi Ildikó saját maga írta a forgatókönyvet a regény alapján, amiben hét fejezetre bontja a kapitány történetét, olyan életvezetési tanácsokat idéző címekkel, mint “Praktikus problémamegoldás”, “Szociális élet” vagy “A szenvedély ereje”. A teljes játékidő alatt a kapitány marad a főszereplő, az ő szemszögén keresztül ismerjük meg a pezsgő nagyvárosi kulturális életet, a háborgó tengert és a hűtlenséggel vádolt feleséget is. Soha, egy percre sem hagyjuk őt magára.
Ha egy szóval kéne jellemezni A feleségem történetét, a bizonytalanság lenne az, a maratoni 170 perces játékidő során a férfi szorongása ránk is átragad, és a házassága megromlásával egyenes arányban szaporodnak a kérdések. Mi lehet a lány múltjában, hogy gond nélkül elfogadta a férfi házassági ajánlatát? Jakobnak Lizzy a biztonságot, a szerelmet, a szenvedélyt jelenti, de mit jelent számára a férfi? Tényleg összeszűri a levet a sármos francia életművésszel (Louis Garrel)? Miért ad engedélyt a férjének, hogy megcsalja őt? Válaszok csak elvétve vannak, Lizzy egy megfejtésre váró rejtély marad.
Forrás: Mozinet
A megismerkedés és összeszokás remekül kivitelezett első fejezetei után a film lassabb vizekre evez és időnként vontatottá válik. Enyedi Ildikó hűen követi a regény folyamát, de a hosszú játékidő alatt nem tudja folyamatosan fenntartani a figyelmet. A film kulcsjelenetei a tengeren töltött idő és a vele szembe állított interakciók Lizzyvel, a macska-egér játék újabb és újabb fordulói – a férj és feleség a szexualitást, az érzékiséget fegyverként használja egymás ellen, feszegetik a határokat, minden mondatuk és mozdulatuk kettős jelentéssel bír. Amikor Störr más nők karjaiban vigasztalódik vagy kétes üzletekkel foglalkozó barátjával Kodorral (Sergio Rubini) elmélkedik, a nézői figyelem is lankadni kezd, mivel elmozdul a fókusz a történet motorjáról, a házasságról.
A film képi világára és az aprólékosan kidolgozott díszletekre még a kevésbé lendületes fejezetekben sem lehet panasz. Rév Marcell nagyszerű operatőri munkája a férfi szubjektív nézőpontját, a belső kételyeket homályos ablaküvegeken, tükrökön keresztül érzékelteti, és közben a kosztümös drámák jellegzetes kulisszáját is bemutatja. A biztonságos tengeren az egyenes szögek, a szimmetrikus képek, az elnyúló kékség árnyalják a kapitány természetét, a szárazföldre lépve a nő bohémabb, szabálytalan világa uralkodik, még akkor is, amikor nincs is a színen. Láng Imola díszletei és Flesch Andrea jelmezei is autentikus módon varázsolják a filmvászonra a korabeli európai nagyvárosokat, a kávéházak pont olyan füstösek, a kikötők pont olyan kaotikusak, amilyenek a század elején lehettek.
A hosszúra nyúlt játékidő mellett a multikulturális film nyelvi megoldása sem a legszerencsésebb, bár ez nem írható Enyedi Ildikó számlájára. A holland, a francia és az olasz szereplők logikusan angolul kommunikálnak egymással. Léa Seydoux és Gijs Naber között remekül működik a kémia, az angol, mint közvetítő nyelv mégis láthatatlan falat húz közéjük, ami a nézői befogadásra is hatással lesz, és sok helyzetben megnehezíti a velük való azonosulást. Erre a problémára itthon a magyar szinkron jelenthet majd megoldást, Enyedi Ildikó szerint már castingolják a tökéletes hangokat – Gijs Naberé például Hajduk Károly lesz.
Négyországos, 10 millió eurós költségvetésből készült, nagyszabású mozifilm A feleségem történetén, tökéletes helye van egy olyan filmfesztivál programjában, mint amilyen Cannes is. Egyedül az a szikra hiányzik belőle, ami a Simon Mágus, Az én XX. századom vagy a Testről és lélekről sajátja, a rendező különleges stílusa és érzékenysége nem tud teljes mértékben érvényesülni az irodalmi anyag súlyától. A feleségem története pontos adaptáció, nekem csak Enyedi Ildikó hiányzik belőle.
A feleségem története itthon 2021. szeptember 23-tól lesz látható a mozikban, a Mozinet forgalmazásában.
