Az iskolai végzettséggel párhuzamosan emelkedik azok aránya, akik nem szórakozásra, kikapcsolódásra, hanem ismeretszerzésre használják a televíziót, a rádióhallgatók között az életkor a legdöntőbb szempont a közszolgálati és a kereskedelmi adók közti választásban - egyebek mellett ez derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megbízásából készült, most kötetben közzétett kutatásból.

A Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációelméleti Kutatócsoportja tavaly áprilisban és májusban kétezer embert kérdezett meg. Az ennek alapján készült felmérés eredményét az ORTT kétezer példányban adja közre, felét a műsorszolgáltatóknak és politikai döntéshozóknak juttatják el, a többit kereskedelmi forgalomba hozzák.

Mint a kutatásból kiderül: az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan erősödik a televízió tájékoztató funkciója és csökken a szórakoztató, kikapcsolódást segítő, "magányűző" jellege.

A felmérés kimutatta: a magyarországi háztartások 40 százaléka rendelkezik kábeltévé-vételi lehetőséggel, de ugyanekkora azok hányada, akik csak az országos földi terjesztésű csatornák - az m1, a tv2 és az RTL Klub - műsorát tudják fogni.

A közönség csaknem fele a két országos kereskedelmi adó műsorait figyeli minden nap, hetente többször is belenézve a közszolgálati m1 műsorába, míg 7 százalék olyan "intenzív keresgélő", aki naponta legalább 5 csatornába belenéz, de a többi elérhető adó programján is rajta tartja a szemét.

Csaknem kétszer ennyien vannak a "passzív televíziózók", akik hetente alig néhány alkalommal kapcsolják be készüléküket, és akkor is csak valamelyik országos csatorna, elsősorban az m1 valamelyik műsorát nézik meg.

A kutatás eredményeiből az a kép rajzolódik ki, hogy nem egyezik a közvélemény és a műsorkészítők megítélése az egyes témák fontosságát illetően. Az emberek többségének figyelmét elsősorban az életkörülményeihez közvetlenül kapcsolódó témák - így az áremelkedések, az infláció, a közbiztonság és a bűnözés - kötik le, s csak kevesebb figyelmet fordítanak a munkanélküliségre, a környezet állapotára, a korrupcióra, a természeti katasztrófákra, a balesetekre, ha a hírműsorokat figyelik.

A kutatás tanúsága szerint a televíziós híradások által kiemelten kezelt politikai események iránti érdeklődés még a fent említett témák mögött is elmarad, ahogy az EU-csatlakozásról sem mondható el, hogy az emberek figyelmének előterében állna.
Az Országos Rádió és Televízió Testület megbízásából készült felmérés eredményeiből az is kiderül: a megkérdezettek több mint harmada akkor sem tudja, minek a rövidítése az ORTT, ha három alternatíva közül kell választania. A diplomások 85, a legfeljebb 8 osztályt végzettek 45 százaléka tudja, mit takar ez a rövidítés.

Az adatsorból az is kitűnik, hogy a vizsgált időszakban a lakosság 10 százaléka fért hozzá otthonában vagy munkahelyén az internethez; ők általában a fiatalok, a városlakók és a magasabb végzettségűek közül kerültek ki.
A világhálót használók 46 százaléka hajlik arra, hogy szükség lenne állami szabályozásra az internet területén, míg csaknem pontosan ugyanennyien elleneznék ezt.
Az adatok között szerepel az is, hogy tíz megkérdezett közül csupán hat tudta, mi is az az internet.