Hogyan lehet egy olyan emberről filmet készíteni, akinek hatalmas legendáriuma van, és minden irányból ellentétes véleményeket, meggyőződéseket hallani róla – Kékesi Attila filmje erre az ellentmondásra próbál választ találni. A készítők arra törekedtek, hogy a film segítségével közel kerüljünk a legendás fotóshoz, ezért is választották a Közel Capához címet.

Amikor 2008-ban belefogtak a filmbe, Capáról nagyon keveset tudtak Magyarországon. A fotós egykori lakhelyén még emléktábla sem volt, miközben (Friedmann Endreként) Magyarországon született és 18 évig itt élt. Kékesi Attila hozzáfűzte: szinte kötelességének érezte, hogy emléket állítson a fotósnak. „Alapvetően magát az embert akartam megmutatni” – mondta a rendező.

capa 600

A mű gerincét a fotós öt háborúban való részvétele és a Ludwig Múzeumban 2009-ben megrendezett kiállítás termeinek végigjárása adja, erre épülnek a Robert Capát (1913-1954) közelről ismerő emberek személyes hangú visszaemlékezései. Szepesi István, a film producere beszámolt arról, hogy az 50 perces dokumentumfilm visszaemlékezői között van a magyar származású Hollandiában élő fotóművész, Ata Kandó, aki az idén 100 éves. Megjegyezte: akik ismerték Capát, és pályatársai, barátai voltak, azok közel ilyen korúak, tehát az utolsó pillanatban voltak ahhoz, hogy olyanokkal beszéljenek, akik személyesen ismerték a fotóst.

A cél egy magyarok által készített, bizonyos szempontból hiánypótló film elkészítése volt, amely a fotográfus születésétől 1936-ig tartó időszakot is jobban feldolgozza. A producer kiemelte: Capát Magyarországhoz számtalan kapocs, barátok fűzték, történetek kapcsolódnak hozzá, és a fotós végig megőrizte nyelvét.

A filmet kedden mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban látható Robert Capa – A játékos című kiállításhoz kapcsolódva. Szepesi István szerint még folynak a tárgyalások a képek jogdíjairól, ám a tervek szerint hamarosan elindulhat a film forgalmazása. A nagyrészt saját forrásból, a Nemzeti Kulturális Alap 900 ezer forintos támogatásával készült film forgatókönyvét Kékesi Attila rendező, Szepesi István és Hámor Éva írta, az operatőr a rendező mellett Hajdu János, a vágó Pap Levente volt, a zene Németh Gábor munkája.

(Forrás: MTI)