A Varsói Egyetem fizika szakos hallgatójaként került a színház és a film vonzásába, filmklubot szervezett, majd elkezdett filmezni. Miután Utazás az égbe című filmje 1958-ban nagydíjat nyert egy amatőrfilmes fesztiválon, természettudományi tanulmányait félbehagyva a krakkói egyetem filozófia szakára iratkozott be. 1960-tól a lódzi filmfőiskolára is járt, 1966-os Kisvárosi halál című diplomafilmje több díjat nyert. 1979-ben lett a TOR stúdió vezetője, ebbéli minőségében számos, a kommunista rendszerrel szemben kritikus film készítését tette lehetővé, és olyan rendezők útját egyengette, mint Krzysztof Kieslowski és Agnieszka Holland.

Zanussi, modernista és újhullámos kollégáihoz hasonlóan, maga írja forgatókönyveit, amelyekben központi szerepet játszik a moralitás, a szabadság keresése. Önsorsrontó, magányos hősei az élet célját, a lét értelmét kutatják. Az 1960-70-es években készült művei - Ritka látogató, Illumináció, Spirál, Védőszínek, Konstans - ritmusát a cselekmény helyett a gondolatok lendülete adja. Művészetét meghatározza lengyelsége és közép-európaisága.



Részlet a Mérleg (1974) című filmjéből

Zanussi 1981-ben II. János Pál pápáról forgatott filmet Egy távoli országból címmel, másfél évtizeddel később a katolikus egyházfő színműve nyomán készült A mi Urunk testvére című alkotása. A hadiállapot 1981-es decemberi bevezetése idején koprodukciós filmjén, az 1982-ben bemutatott Imperatívuszon dolgozott. A következő években jobbára nyugaton alkotott, Németországban készült 1984-ben A nyugodt nap éve című háborús drámája egy lengyel nő és egy amerikai katona beteljesületlen szerelméről. Az 1992-es Csendes érintés főszereplője egy megöregedett és megkeseredett holokauszt-túlélő zeneszerző. A 2000-ben készült Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség a számvetés filmje, az öregedés, a halál és a szenvedés, a hit és a racionalizmus kérdéseit boncolgatja. 2007-ben mutatták be Fekete nap című drámáját, egy évvel később pedig A szívem érted dobog című alkotását, amely egy öngyilkosságra készülő férfi történetét meséli el a feketekomédia eszközeivel. 2009-ben készített, Újralátogatás című filmjében három, a hetvenes években készült filmje főhősei történetét folytatta. Tavaly kezdte forgatni The Foreign Body című művét, tervei között szerepel egy film Szent Hedvigről, Nagy Lajos király lányáról, Lengyelország királynőjéről.

Zanussi városokat bemutató filmeket is készített, továbbá portrékat lengyel zeneszerzőkről, 1991-es Életet az életért című filmjében az Auschwitzban mártírhalált halt, később szentté avatott Maximilian Kolbe ferences szerzetesnek állított emléket. Színpadra állította Mrozeket, Ionescut, Arthur Millert, Shakespeare-t, több díjat nyert operarendezéseivel, két éve a moszkvai Taganka színházban Ionesco A király haldoklik című művét rendezte.



Legutóbbi rendezése, az Újralátogatás

Számos alkalommal járt Magyarországon, ismer minden jelentős magyar filmest, 1971-ben Szabó Magda írásaiból készített német tévéfilmet A szerep címmel. Groó Diana Csoda Krakkóban című filmjének létrejöttét producerként támogatta. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok erősítéséért. Tavaly januárban díszdoktorrá avatták a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, előadásában az emberi boldogság lehetőségeiről szólt. Zanussi azt vallja, hogy a boldogság lényegtelen, az emberi élet célja annak megértése, hogyan teljesíthetjük küldetésünket.

Zanussi 1990-ben lett a katowicei egyetem professzora, 2002-től tanít Andrzej Wajda világhírű rendező varsói mesteriskolájában, a svájci European Graduate School professzora, egy időben az Európai Filmrendezők Szövetségének (FERA) elnöke is volt, tagja az Európai Filmakadémia (EFA) elnökségének.



Groó Diana Csoda Krakkóban című filmjének a producere volt

Több könyvet jegyez, több világnyelven beszél folyékonyan, több filmfesztiválon is elnökölt. Idén novemberben ő fogja vezetni a Faludi Ferenc Akadémia 18. nemzetközi amatőrfilmes szemle zsűrijét Budapesten (Tudj meg még többet a szemléről!). A 90-es évektől producerként is működött, mintegy tíz magyar filmnek volt producere, vagy működött közre létrehozásukban.

Zanussi számos alkotásával nyert díjakat rangos fesztiválokon. 1973-ban az Illumináció három elismerést kapott Locarnóban, köztük volt a fődíj, az Arany Leopárd is. Cannes-ban 1980-ban Konstans című filmjéért övé lett a legjobb rendezés díja, 1984-ben Velencében A nyugodt nap éve című filmje az Arany Oroszlánt kapta meg, Moszkvában Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség című alkotását tüntették ki nagydíjjal. Legutóbb május végén, a XIII. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon életművéért díjazták.

Olvasd el két korábbi interjúnkat a rendezővel ITT és ITT.

Védőszínek című filmjét ma este 23:25-kor adja a Duna TV, az Illuminációt pedig június 24-én, 22-50-kor tekinthatük meg szintén a Duna Televízióban.

(forrás: MTI, lead fotó: Gawronski)