Az 50 főt foglalkoztató intézmény földszintjén közösségi tér kerül kialakításra; itt eredeti berendezési tárgyak, például néhány különleges trafó is megmarad díszítőelemként. Az alagsorban pedig a Digitális Kárpát-medence nevet viselő kiállítás mutatja majd be hazánk történetét a honfoglalástól napjainkig interaktív eszközökre építve.
Az ipari műemlék felújítása és az új funkcióinak megfelelő átalakítására egy TIOP pályázat keretében kerül sor. Az elektronikus tananyagfejlesztést, online és személyes képzéseket biztosító Módszertani Központ működése, amely a “nemzeti kultúrkincs digitális térinformációs rendszerének kialakítását” célozza, egy TÁMOP programra támaszkodik.
A 300 milliós hazai forrásból biztosított önrésszel együtt 2,4 milliárd forintból megvalósuló Digitális Erőmű nemcsak az ipari építészet egyik remekművét menti meg a pusztulástól, de egy hosszabb távú városfejlesztési terv részeként kapcsolódik majd más közösségi funkciókhoz; többek között a szomszédban létesítendő ipari szabadtéri kiállításhoz, amely a Városi Múzeummal együtt üzemel majd.
Az erőmű helyén létrejövő Kultúrgyár alapkövét és időkapszuláját Orbán Viktor miniszterelnök helyezte el a hajdani kohászati üzemek területén.
Akkor a 2,5 milliárd forintos ózdi beruházásról a miniszterelnök azt mondta: a leendő digitális központ az egész országot szolgálja majd ki. Jelenleg az ország 160 közintézményében ezer diplomás ember dolgozik azon, hogy különböző kulturális értékeket digitalizáljon és elérhetővé tegye nagy távolságból is az érdeklődők számára.
(x)
