2003. 10. 02. filmhu
Környezetszennyezésre és országimázs-rombolásra hivatkozva, hivatalos papírok nélkül állították le Romániában a Dallas című nemzetközi koprodukcióban készülő film forgatását. A magyar-német-osztrák produkció forgatási helyszínét fegyveres őrök vigyázzák, a díszlet egy részét elhordták. A film magyar producerét, Kántor Lászlót kérdeztük az ügy hátteréről.
Az Oscar-díjas német MTM-mel készíti az Új Budapest Filmstúdió Pejó Róbert
Dallas című nagyjátékfilmjét. A tengerentúlon élő rendező 400 milliós költségvetésű mozija egy vegyianyagoktól mérgezett szeméttelepen élő cigányközösség lázadásába ültetett kegyetlen szerelem történetét meséli el. A film főhőse egy fiatal tanító, aki apja halála miatt tér vissza a guberáló kolóniába. Szeretne tenni valamit az ott élő gyerekekért, ezért tanítani kezdi őket, miközben a film egyik szála gyermekkori szerelmét dolgozza fel. Ugyancsak fontos a történetben egy szemétmaffia működésének bemutatása. A film fő témája mégis az, hogy ilyen körülmények között is lehet emberi módon élni. A forgatókönyv már az európai szkriptvásárokon is bizonyított.
Kántor László a
filmhunak elmondta, hogy egy, már használaton kívüli szeméttelepen szerettek volna forgatni, erre azonban a román hatóságoktól nem kaptak engedélyt. Így végül egy 3 éve elhagyott salakbányát béreltek, ahová díszleteiket felépítették. Nem hoztak létre azonban valódi szeméttelepet, csupán díszletanyagokból imitálták azt. A film díszlettervezője egyébként Banovich Tamás, aki többek között Jancsó Miklós filmjeinek is állandó munkatársa.
Románia imidzsét rombolni szintén nem állt szándékában a stábnak. A filmnek nem témája Románia, mondta a producer, bárhol máshol is játszódhatna a történet.
A hatóságokkal azóta is pszichológiai harcot vívó produkció munkálatait szombaton erőszakkal állították le. Kántor elmesélte, hogy egy több mint 20 tagú kommandó - rendőrökkel és sajtóval felszerelve - érkezett a forgatási helyszínre, és elfoglalták azt. Hivatalos papírt azonban azóta sem mutattak fel, míg a felállított díszletek egy részét már elhordták. A helyszínt fegyveresek őrzik, volt már, hogy repülőgépek köröztek felette.
A film készítői magyarázatért bírósághoz fordultak, és egy tárgyaláson már túl vannak, ahol a produkció ellen nem tudtak bizonyítékot felmutatni. Hamarosan következik a második nyilvános tárgyalás, miközben a koprodukciós partnerek megállapodtak abban, hogy a filmet magyarországi helyszínre hozzák át.
Románia és Bulgária az utóbbi időben megelőzte hazánkat: több külföldi produkció forgott náluk. A
Dallas kapcsán a producerek a magyar, német és osztrák sajtó nyilvánosságán keresztül tiltakoznak a román fél eljárása ellen, valamint felkeresik az Európa Parlamentet, az Európai és Amerikai Filmakadémiát is. Kántor László, aki maga is három nagy- és öt kisjátékfilmet készített már romániai helyszínen, elmondta, hogy ha a külföldiek az eset kapcsán kockázatot látnak majd benne, akkor nem fogják Romániába vinni produkcióikat. Arra a kérdésre, hogy esetleg emiatt Magyarországot választanák-e majd, Kántor úgy válaszolt, "benne van a pakliban".
A dallasi cigányok rég elvesztették identitásukat. Elfelejtették nyelvüket, feladták büszkeségüket. Szánalmas, nyomorúságos világban élnek. Folyóvíz, elektromos áram, fűtés, orvosi ellátás idegen fogalmak itt. Köröskörül halál lappang. Felrobbanó hordók, mérges gázok, eldobált kémiai anyagok, és egyszerű vérmérgezés formájában is sorsuk meg van bélyegezve.
Ez nem tükröződik az itt élő emberek hangulatán. Vágyaiktól megfosztott megalázottak ők, akik megadták magukat a sorsuknak. Akik akkor lázadnak fel, amikor Jockey és Florin az összegyűjtött szemét árát el akarja csalni.RADU HAGI, a tanítóvá lett cigány nyolc év után visszatér szülőfalujába, DALLAS-ba. A barakkokból álló település egy apokaliptikus állapotokat tükröző szeméttelep mellett fekvő völgyben terül el. Nincs víz, villany, csatorna. Mindenütt sistergés, gomolygó füst. Az emberek szürke, arctalan alakokként mozognak a szinte lihegő, gigászi szeméthalmon. Papírt, fémet, üveget gyűjtenek. Ismeretlen fogalom itt a tulajdon, senkinek sincs magánélete. Mindenki tud mindenkiről mindent, mindenki beleüti az orrát a másik dolgába.
Apja temetése után Radu, amilyen gyorsan csak lehet, szeretne eltűnni innen. Elkerülhetetlen azonban a találkozás a régi, erőszakkal elfelejtett időkben elmerült arcokkal, ismerősökkel. Amikor Radu belekeveredik egy „autólopási” ügybe, be kell látnia, hogy tervezett elutazása eltolódik. Minden erejével megpróbál ragaszkodni ideáljaihoz, ezek azonban fokról fokra szétmállanak. Szembesülnie kell saját elfojtott személyiségével, valamint a falu lakóinak sorsával.
Kezdeti bénultsága felenged, lassan visszaszokik a helyzetbe, ugyanis találkozik fiatalkori szerelmével, Oanával. Ismét fellángol a régi szenvedély. Radu összebarátkozik a nő öt éves fiával, Petruval, aki anyjával együtt Janku a férj brutalitásától szenved.
Radunak fogalma sincs, mit tegyen. Ide-oda vergődik a két olyannyira különböző világ, két olyannyira különböző nő, Oana, a szenvedélyesen vad asszony és Lina, a finom román menyasszony között.
Amikor végre belenyugodna sorsába, és iskola szervezésébe fog a telep gyerekei számára, titokzatos módon előkerülnek elveszettnek hitt igazolványai. Radu megpróbálja rábeszélni Oanát, hogy menjenek el együtt a telepről. A nő félelme azonban túl erős ahhoz, hogy elhagyja a megszokott életformát.
Radu hátat fordít a telepnek. Visszatérve a városba mardosni kezdi a bűntudat. Oana utáni vágya is elviselhetetlenné válik. Még aznap este visszatér. Oana, aki azt hiszi, örökre elvesztette szerelmét, kikezd az egyik falubeli cigánnyal. Radu rajtakapja az asszonyt, s ez kis híján katasztrofális következményekkel jár. Radu megmenti Oanát, aki végre leveti régi szerelmi bánatát, és elkötelezi magát a tanító mellett. A pár csodás éjszakát tölt a tónál. Visszatérőben Jankuval találják szembe magukat. Élethalál harcra kerül sor a két férfi között. Dragomir, Oana apja lép közbe, és elkergeti Jankut.
Eközben kirobban a régóta lappangó konfliktus a szemétgyűjtők és a román férfi, Jockey között, aki a szemeteskocsi-sofőrök élén állva maffiózóként dirigál nekik. A dallasi munkásoknak elegük van abból, ahogy Jockey kizsákmányolja őket, ezért nem akarják eladni neki az anyagot. Jockey ismét törvénytelen eszközökkel akarja kényszeríteni a telep lakóit, hogy beadják a derekukat. Hiába, mert…
Radu a faluközösségre hagyja az összetört, kirabolt autóját, amit aztán a cigányok elcserélnek egy rozoga teherautóra. Ezzel azonban a tönk szélére taszítja a faluközösséget. A szemétdombon bekövetkezett tragikus baleset, az ezáltal a nyilvánosság elé kerülő egészségügyi helyzet, valamint a Dragomir és Jockey közti konfliktus tragédiákhoz vezet.
A történetnek csak vesztesei vannak. És még ezek után sem változik Semmi. Mindannyian szutykosak, mocskosak, mint eddig.
Tevékenységi terület: rendező, forgatókönyvíró
Tanulmányok: 1986-92 Film- és színháztudományi tanulmányok Bécsben és Budapesten
Kitüntetések: - 1994 Diagonál Díj
- 1996 A legjobb hosszú dokumentumfilm fődíja, Montreál
- 1996 A dokumentumfilm kategóriában elnyerte a közönség díját.
Rotterdam, Nemzetközi Filmfesztivál
- 1999 Arany Kocka, dokumentumfilm kategória, operatőri munkáért
ELKÉSZÜLT MUNKÁK JEGYZÉKE (VÁLOGATÁS) 1994 ÓTA:FILMPRODUKCIÓK – VÁLOGATÁS1994
Lipstick, könyv + rendezés, Sternstunden Film
1995
Road to Eden, könyv + rendezés, Prisma Film
1997
Rest in Pieces, rendezés, Prisma Film
TV – PRODUKCIÓK – VÁLOGATÁS1999
Tatort/Soha többé operát, könyv+rendezés, ORF
ORF/ARD
2000
Több, mint szerelem. rendezés, FFP-Media
ARD/Degeto
2001
Franz és Anna rendezés. SMS-Filmproduktion,
BR/ORF/Taurus
2001
Tatort/Halál a kongresszuson, rendezés, ORF
ORF/ARD
2002
Szex vagy élet. rendezés, Roxy-Film
SAT 1
VIDEOKLIPP2000
Modern Dance - Lou Reed, River to River Produktion
Time Warner/USA