A Napban megszületése egy igazi ihletett pillanat volt Fruzsi számára. A kezdeti zongora-ének verzió szinte kigurult belőle, ezt színezte tovább egy elektronikus alappal, majd a fiúk teremtették meg az igazi „Napban-érzést” a ritmikusan eltolt gitárral, a dobbal és a basszus szintetizátorral. Utóbbi egy izgalmas új íz a zenekar boszorkánykonyháján, és újdonságnak számít a magyar nyelv is. A tavasszal megjelent albumon már helyet kapott pár magyar szerzemény, de Fruzsi mostanra szokott bele igazán az ezzel járó „meztelenségbe”: „Olyan érzés mintha a bőröm alá látna a hallgatóság. Mégis, az utóbbi időben azt vettem észre, hogy egyre szabadabbnak érzem magam ebben az őszinte közegben, és sokkal közelebb tudok kerülni a közönséghez. Azáltal, hogy én megnyílok, ők is megnyílnak előttem.”
A perpētuum dalaiban egyszerre van jelen egyfajta szembenézés a saját mélységeinkkel és a bizakodás felemelő érzése is - ez alól a Napban sem kivétel. Azt a lüktető érzést testesíti meg, ami visz előre, és szenvedélyes, mantraszerű szövegét hallva az ember óhatatlanul hozzákapcsolódik. Fruzsi így foglalta össze a dal esszenciáját: „A létezésünk egy ősi formáját szerettem volna reflektorfénybe hozni, amikor még az archetípusok, a természet képei határozták meg az életünket. Az volt a célom, hogy a különböző metaforák segítségével a mulandóságot állítsam szembe a végtelennel. Megjelennek benne fontos szimbólumok, mint a Nap, a szív, a fény, a láng vagy az árnyék. A Napban egy intenzív lebegés a létezésünk körül, ahol a tünékenység végtelenjében táncolva elveszhetünk egymásban.”
A dal különleges videóklippel debütál, melyet egy premier előtti vetítésen már el lehetett csípni a zenekar és az Alas! közös estéjén a Három Hollóban. A rendező Szelestey Bianka volt, aki idén Hajszálrepedés című kisfilmjével egyedüliként képviselte Magyarországot a 75. cannes-i fesztiválon. A klipben a mondanivalót egészen absztrakt módon támasztja alá és egészíti ki a titokzatos látványvilág: „A videóklip a fény-árnyék kapcsolatát boncolgatja. Amiről azt hisszük, hogy meghatároz, hogy láthatóvá tesz bennünket, az valójában eltüntet, láthatatlanná teszi a valódi énünket. A kétnapos forgatáson a fény-árnyék kapcsolatával kísérleteztünk, és ezt a kísérletezést erősítette a lyukkamera használata is.”
A perpētuum korábban a Babel Laureate World-Jazz Verseny nyerteseként bemutatkozhatott Hollandiában is, ahova a tervek szerint még idén visszatérnek egy újabb turné erejéig. Emellett dolgoznak egy új kislemezen, és egyéb meglepetésekkel is készülnek. Legközelebb október 28-án, Budapesten, a Király utcai K11-ben lehet velük élőben találkozni.
